Számtalan dologgal büszkélkedhet a magyar nép. Többek között a vendégszeretet és a sütemény készítés is köztük van. Magyar sütemények hódították már meg a világot, ahogy mi is vettünk már át más népektől jellegzetes falatokat, és alakítottuk a mi szájunk ízére. Soknak ezek közül évszázados múltjuk van, míg másoknak pár évtizedes, de ami tény az tény, hagyományos sütemények a mi asztalunkon, és hagyományos süteménynek számítottak nagyszüleink asztalánál is. Éppen ezért mi is válogattunk számotokra a sok finomságból, és mutatjuk az aktuális kedvenceket!
Hagyományos Magyar Sütemények – Hagyományos Vendégváró Sütemény
Ha a listát végig nézed, rá fogsz jönni, hogy egyszerű sütik is fellelhetőek benne épp úgy, mint időigényes társaik. Hiszen a magyar sütemények sorában nem csak több napig készülő finomság található, hanem akár egy gyors vendégváró falat is elkészíthető, anélkül, hogy más nemzet konyhájába kellene kutassunk a megoldásért.
Ha pedig azt mondanád, hogy nincs új a nap alatt, te ezeket már mind ismered, kíváncsian kérdezzük, hogy az alábbiakat is tudtad ezekről a süteményekről? Az alábbi sütemények receptjét megtalálod cikkünkben. Mindet elkészítettük, és receptjeink saját tapasztalataink alapján íródtak meg! Ha pedig több Hungaricumot szeretnél felfedezni, hagyományos magyar ételeket, borokat, ne feledd ezeket a cikkeket is megnézni!
1. Somlói Galuska
Nagyon krémes, nagyon gazdag a magyar sütik sorában, amit ha nem is készítettünk még otthon, de biztosan kóstoltunk már étteremben, hiszen mai napig szinte minden étlapon szerepel. Ha pedig otthon is elkészítenénk a somlói galuska receptet, azt a család biztosan értékelni fogja! Saját véleményünk, hogy egy nagy adag somlói galuska akár főételnek is megállja a helyét, annyira gazdag. De nem csak maga az édesség érdekes, hanem a története is.
Hogy miért? Már mondom is! Egészen 1950-ig kell visszamennünk az időben, amikor a Gundel étterem főpincére Gollerits Károly megalkotta nekünk ezt az édességet. Elkészíteni mégsem ő készítette el, hanem Szőcs József Béla, az akkori cukrászmester, aki kétséget kizáróan nagyon jó munkát végzett vele.
1958-ban a brüsszeli világkiállításon már díjat is zsebelt be a finomság, így méltó nevet is kellett keresni neki. Olyan nevet választott a cukrász mester, ami szívének kedves, ez pedig nem más mind a fóti Somlyó domb, ami szülőföldjéhez tartozik. Brüsszelben viszont ezt véletlenül rosszul írták, és végül a Somlói Galuska név maradt rajta. Annyira megszoktuk már ezt, hogy el se tudnánk képzelni már Somlyó Galuska néven.
2. Krémes
Ha valaki jártas a konyhában, egyből fel is húzhatja a szemöldökét, hogy a második a sorban hogyan lesz a Krémes? Hiszen az egyik leghíresebb krémes kétség kívül még a nevét is a franciákról kapta, ez pedig nem más, mint a Francia krémes. Viszont nekünk magyaroknak is, a magyar sütemények sorában joggal illeszthető be, mivel saját variációnk, és elképzelésünk volt erről a süteményről.
Hogy ez is köthető a francia süteményhez? Kétséget kizáróan igen, de mégis a miénk. Legelőször a 16. században hallhatunk nálunk róla, nem máshol, mint a Szakácstudomány nevű könyvben. Itt még eperjes, és szederjes torta tésztájához javasolja a tejszínes krémet. Sőt, ezt még gazdagítja plusz gyümölcs darabokkal is. Ez így ebben a formában még nagyon nem hasonlított a mai formájához.
1840-ben Czifray István a Magyar Nemzeti Szakácskönyvben “vaníliás pástétom”-ként emlegeti a krémesünk ősét. Ez már nevében is közelebb állt a mai finomsághoz, de a 19. században Dobos József már krémes alapú fánkokról nyilatkozott, ami még közelebb visz minket a saját krémesünkhöz. 1905-ben Kugler Gábor: A legjobb és legteljesebb nagy házi cukrászat könyvében már két fajta receptet is megoszt velünk.
Ezek már hasonlítanak is az ismertekre. További hasonlóságok voltak még Magyar Elek, és Dr. Oetker receptjeiben is, aki “krémes szelet”-ként vajas tésztából készített süteményt. Végül mégis Ruszwurm Vilmosnak köszönhetjük a mai krémest, aki a tojásfehérje habot lecserélte tejszín alapúra, ami kétség kívül lazított a textúrán. Ezen kívül ezen a krémesen csak porcukor volt, más díszítést nem kapott.
Ugyanakkor még egy magyar vonatkozás, hogy a vajdasági Lukácsovics István a saját krémesébe már egy réteg tejszínhabot is tett ezzel bolondítva saját süteményét. Már csak a felsorolást megnézve is mondhatjuk, hogy létezik a magyar sütemények sorában a saját variációnk, és joggal, hiszen szép számban próbálkoztak vele cukrászaink, és kétséget kizáróan eltértek a francia krémes alapreceptjétől.
3. Zserbó
Joggal gondoljuk, hogy a hagyományos süteményeink sorából nem maradhat ki a zserbó. Nagyon csokis, nagyon diós tömény finomság, ami elmaradhatatlan az ünnepi asztalokról. A régi magyar sütemény receptek között is mindig megtaláljuk, így kérdéses mikor és hogyan alakult ki ez a mennyei édesség?
A sütemény atyjának nevében kis magyarosítás szükséges, hiszen Gerbeaud Emilhez lehet kötni, akiről a nevét kapta a finomság. Nem is kell törnünk a fejünk, hogy rájöjjünk, nem magyar származású, hanem svájci születésű az úriember, aki csak 1884-ben költözik Magyarországra. Kugler Henrik híres cukrászdájában kezd el tevékenykedni, ahol gyorsan előrelépett társtulajdonossá is. Csakhamar a korszak összekötötte nevét a csokoládé gyártással is, és világhírnévre tett szert.
A legenda úgy tartja, hogy ő maga alkotta a zserbót, mint receptet kiindulva a mennyei finom csokoládéból, és a vele tökéletesen passzoló dióból. Számos szakmabeli viszont kétségbe vonja ezt, és akár a flódni családjához is köti magát a zserbót, mint annak “kistestvérét”. Akárhogy is, biztosan helyet kap a hagyományos sütemények tárházában, és a mi konyhánkba is.
4. Gundel Palacsinta
Újabb finomságaink egyike a Gundel palacsinta. Ha a Gundel családról nem is, de a palacsintáikról a legtöbb ember már biztosan hallott. Viszont a 19. században szinte mindenki összefuthatott a nevükkel, mivel a gasztronómia alakulását nagyban befolyásolták. Johann Gundel ekkor érkezett hazánkba .
Már az is nagy dolognak számított, hogy pincérből József Főherceg Szálloda szakácsává vált. Később János már a szálloda és étterem irányítójaként jelenik meg, de igazán híressé a családot mégis fia tette. A már budapesti származású Károly a Wampetics vendéglő irányítója volt 1910-ben. Ekkor Márai Sándor, és felesége Matzner Ilona is előszeretettel járt ide. A hölgy kérésére, és pontos utasításai alapján készítették itt el nekik a már jól ismert koncepciót.
Az elnevezés ekkor még Márai palacsinta néven került étlapra, de 1949-ben az éttermet államosították, és a család neve is tabu lett. Viszont maga az édesség maradt, így elkészítőjére nevezték át, és így is maradt meg nekünk a hagyományos magyar sütik köztudatában. Alapja a diós töltelék, vékony palacsinta tészta és a kihagyhatatlan öntet. Ha pedig még mindig bolondítanád, egy kis tejszínhab, és narancs karika nagyon feldobja.
5. Flódni
Be kell valljam sokáig nem vonzott a Flódni elkészítése, mivel időigényes a dolog, de utólag be kell látnom megéri neki állni. A sütemény receptek között előkelő helyen kell lennie, hiszen hihetetlen gazdag ízvilágú, nagyon ünnepi ételről van szó.
A flodin szóból eredhet, ami németül lepényt takart, de hasonló szavuk akár a franciáknak is akad. Hazai jelentése viszont nagyon széles, töltött sütemény, a bélesfélék családjából (alsó és felső réteg közé töltelék kerül a bélesekben).
Raj Tamás szerint négy rétegből kell minden esetben állnia: alma, dió, mák és szilva. Külön kell elkészíteni mindegyik tölteléket, és együtt a végén sütni. Az almát pároljuk, a mák citrommal és cukorsziruppal készül, míg a dió mazsolával, és végül a szilva lekvárként kerül a rétegek közé.
1695-ben Misztótfalusi Kis Miklós Szakács mesterségek könyvecskéje művében említi az almás diós bélest. Ennek tésztája viszont kelesztetlen, vékony, hajtogatott, ami forró gőzben puhult meg a végén. A 20. században amikor a kelt tészták átvették az uralmat Körner Balázs szerint beszélhetünk hazánkba is térhódításról.
Dr. Susan Weingarten elmélete kicsit korábra hozza a közkedvelt süteményt, egészen a 16. századig visszavezeti. Ő zsidó újévi fogásokban látja a flódni ősét, amit almával, szilvával és mazsolával készítettek. A végérvényes recept a Fluden családhoz köthető, akik a 18-19. század magyar zsidó közösség tagjai voltak, így akár igaz is lehet a fenti elmélet.
Az biztos, hogy ennél a süteménynél maga a tészta nincs kőbe vésve, a sütemény receptekben mai napig találunk vékony rétes alapút, de kelt tészta, és keményítős recept is akad. Érdekesség, hogy kárpátalja egy részén szilvalekvár nélkül is készítik.
6. Rákóczi Túróslepény
A következő a sorban a Ráckóczi túrós, amibe ha hiszitek ha nem, dió most nem fog járni. Igen, az eddigi magyar sütemények receptek zöme tartalmazza, de hát nagyon finom, nem tudjuk elítélni ezért a hagyományos recepteket.
Viszont a neve megtéveszthet, mivel a híres fejedelmünkhöz nem túl sok köze van magának a süteménynek. Rákóczi Jánoshoz annál inkább, aki 20. századi cukrász volt, és 1958-ban a világkiállításon lett igazán ismert. A “Konyhaművészet” könyvet is az ő nevéhez tudjuk kötni.
A híres süteménye pedig hatalmas íz kombináció: egy omlós vaníliás tészta, egy túrós töltelékkel, tetején édes tojásfehérje ráccsal, közte pedig barack lekvárral. Össze is gyűlt a nyál a szánkban, ahogy elképzeltük ezeket az ízeket együtt.
Annyira finom, hogy lepényként, tortaként, pohárdesszertként, tarte formájában, sőt diétás verzióban is előszeretettel készítik ma már. Akármelyik tetszik meg neked, az íze mindig ugyanaz az utánozhatatlan Rákóczi ízvilág.
7. Dobostorta
Listánkon az első magyar torta, de semmiképpen nem azért, mert nem elég fontos számunkra, hiszen születésnapok alkalmából biztosan akad olyan a családban, akinek ez lesz a kedvence. Okkal! A hagyományos sütemények sorában pedig egyenesen kötelező a kóstolása.
1884-ig vissza kell mennünk ha tudni akarjuk, hogyan alakult ki. A legenda szerint Dobos mester inasa tiszta véletlenül tett süvegcukrot a vajba, amit a mester nem akart kidobni, ezért megkóstolt, és úgy döntött, hogy ez finom, és felhasználja. Hogy ez miért volt nekik különleges? Mivel a vajkrémet nem ismerték akkor, csak a főzött krémeket, így teljesen új dolognak számított.
1885-ben Ferenc József és Erzsébet királynő elsők között kóstolták az új tortát, amit ebből a krémből alkotott a mester, és mit ne mondjunk, elnyerte a tetszésüket. Ha pedig a király szereti, igazából mindenki szereti.
Alapja öt réteg piskóta, vajas csokoládé krémmel, és roppanós karamellből készített tetővel. Hamar a korszak “legtrendibb” süteménye lett, olyannyira, hogy saját dobozt kellett a mester tervezzen, hogy ország szerte tudja szállítani a klienseknek.
Egészen 1906-ig titokba is tartotta receptjét, de akkor átadta olyan kijelentéssel, hogy mindenkinek legyen elérhető. Ezzel fel is adta műhelyét, és visszavonult. Szellemi hagyatéka viszont fenn maradt, és velünk lesz mindig, a Dobostorta szeretetével együtt.
8. Kókuszgolyó
Ha egyszerű sütik sorára gondolunk a kókuszgolyó biztos dobogós helyre fog kerülni. Ennél egyszerűbb dolgot, ami csak úgy eteti magát, elképzelni se tudnánk. És hogy hagyományos lenne? Az elmúlt évtizedekben mindenképp. Gondold végig, nem telik el úgy vendégvárás, ünnep, vagy lagzi, hogy egy két szemet gyönyörködtető kis kókuszos csoki golyó ne kerülne az asztalra.
Honnan is származol te finomság? Ki se találnátok, de a svédek “negerboll” nevezetű desszertjéből indulhatott a története. Ez viszont zabkásából, kávéból, kakaóból, és cukorból tevődött össze. Nem épp a mi kókuszgolyónkról van szó.
Igen ám, de nekünk is van régi változata a receptnek, ahol az alap a főtt, áttört burgonya. Ehhez adtak porcukrot, kókuszt, kakaót, sőt narancs levét és mazsolát is. Be kell valljuk, mi se próbáltuk még ezt a változatot, de nem maradunk adósok, ki fogjuk próbálni, nagyon felkeltette a figyelmünk. A mai háztartási kekszel készült változatot pedig be se kell mutatnunk nektek, igaz?
9. Eszterházy Torta
A születésnapok lehetőségét bővítve mutatunk egy újabb magyar torta lehetőséget is, ami teljesen más ízvilág, mint a Dobostorta, mégis magával ragad. Ebből viszont ne hagyd ki a diót! Az Eszterházy torta története pedig sokkal nagyobb misztérium, mint a Dobosé.
A legelterjedtebb, hogy Galántai herceg Eszterházy Pál Antal számára készítette el a finomságot a 19. században kedvességből. Olyan egyedire sikerült ,hogy hamar elterjedt ország szerte, ezzel meghódítva a Monarchiát. Egy másik gyakori elgondolás, hogy a minta rajta Eszterházy-kocka anyagra emlékeztet, és innen jön a neve.
A régi magyar sütemény recepteket böngészve rájövünk, hogy eléggé kötött a hogyan kérdés. A lapok száma lehet négy, és öt lapos is. Krémje vajas főzött krém, amihez adtak alkoholt is. Itt a lehetőségek változtak: rum, amaretto, konyak, kávé is jöhetett. Egyes receptek ezt viszont nem a krémbe, hanem a piskótára teszik. Az íze így is, és úgy is átjárta a tortát. Tetején eredetileg fehér fondán volt, csokoládéval díszítve. Ma már inkább gyakrabban találkozom fehér csokoládé-barna csokoládé kombinációval.
10. Rigó Jancsi
Aki pedig továbbra is csokoládé rajongó, egy újabb lehetőség a hagyományos magyar sütik között a Rigó Jancsi. Ez a sütemény nagyon habos, nagyon csokis, és nagy kedves. Története pedig igazi vadregényes.
1890-ben egy párizsi cukrászda cigány bandát fogadott fel, akiknek a zenéje nagyon közkedvelt volt. Itt játszott Barcza József és Rigó Jancsi is. Caraman Chimay hercege, és felesége pedig törzsvendégnek számított a cukrászdába. Olyan sokat jártak ide, hogy a nő viszonyt kezdett Jancsival, ami természetesen kiderült. Ekkor a herceg elhagyta, és hatalmas botrány kerekedett a dologból, az asszony Jancsival járta ezentúl a világot.
Időközben elszegényedtek, és végül szerelmük is elmúlt. A nő Nápolyba szökött Jancsitól, majd egészen Amerikáig jutott. Jancsi sem tudott új karriert kiépíteni, így szegény sorsban élte le életét.
És hogy jön ide a csokoládés sütemény? Egyszerű. Egy pesti cukrász kihasználta, hogy nagyon felkapott ez a magyar cigány történet, és tökéletes marketing fogásként felhasználta új süteménye bemutatásánál. Ma már viszont a magyar sütemény népszerűbb, mint Rigó Jancsi története.
11. Cseresznyés Süti
Az egyszerű sütemények sorából a kevertek sem maradhatnak ki. A meleg és nyár gyümölcse a cseresznye, ami tökéletes párosítás a hagyományos sütemények elkészítése sorában. De a magyar sütik kavartjai nem érnek véget a cseresznye szezonnal. Próbáld ki bármilyen szezon gyümölccsel, akár gyümölcs mentés céljából is tökéletes. Ha pedig befőtted lenne otthon, ne csüggedj, azzal is teljesen működni fog a dolog.
Minden nagymamának megvan a saját bevált receptje, kérdezd meg csak a tiéd is, biztos megtaláljátok a receptes könyvében. Egyetlen titka, hogy a gyümölcsöt csepegtessük le, és forgassuk bele lisztbe. A többi igazából bármelyik konyhába bármikor elkészíthető, de biztosan nem fog napokig állni az asztalon.
12. Mákos Guba
A mákos guba jellezetes a magyar sütik sorában, már a guba szó is finnugor eredetű, jelentése lehet növényi termés, de ruhanemű is. 1695-os Szakács mesterségünk könyv már tartalmazza a receptet is, és azóta is nagyjából ugyanúgy készítik.
Alapja perec, vagy kenyér, amit vízben illetve tejben puhítanak. Ehhez adnak egy nagyon tejes, tojásos finom öntetet, amit végül sütőben együtt kell megsütni. Egyszerű és nagyszerű. Mégis, akár torta formában is előállíthatjuk, igaz akkor az alap receptünkön már alakítanunk kell. Ebből is láthatjuk, hogy bármennyire egyszerű legyen, lehet ünnepi.
A magyar sütemények sorában kétséget kizáróan helyet érdemel, ízvilága könnyed, de tradicionális. Tudtad, hogy a hiedelem szerint szerencsét is hoz ez a süti? Éppen ezért böjtöléskor, és karácsony előtt, nagypénteken csinálták az őseink előszeretettel.
13. Mézes Krémes
A fent említett krémesek családjába tartozik a mézes krémes is, ami ugyanúgy beleillik a magyar sütemények sorába, mint elődje. Igazi karácsonyi hangulatot idéz, de a múlt század lakodalmai sem teltek el mézes krémes nélkül. Olyannyira közkedvelt volt az utóbbi eseményen, hogy számos alkalommal említik az előkészületeknél.
Csütörtökön vagy pénteken volt ideális az elkészítése, amit közösen a nagy tudású asszonyok segítségével készített a falu asszonysága. Fontos volt, hogy ne a száraz süteményekkel túl hamar készüljön, de ne is a hamar elkészíthető krémesebb finomságokkal, mivel egy napig kellett álljon ahhoz, hogy szépen szeletelhető legyen.
Alapja a mézes lapokból álló tészta, amit rendszerint három részre osztottak. Krémje egy búzadarával készült könnyen töltelék, amit egy rétegben lekvárral bolondítottak. Végül a tetejére kerülhetett csak porcukor, de étcsokoládés borítás is.
14. Fanta Szelet
A hagyományos sütemények sorában egy újabb könnyed, nyárias ízvilágú édesség került. Ugyanakkor az egyszerű sütik közé is biztosan besorolható, ez pedig nem más, mint a Fanta szelet.
Nagyszüleink konyhájában úgy is találkozhattunk vele, mint üdítő szelet, hiszen nem minden háziasszonynak állt rendelkezésére a Fanta, így azzal dolgozott, ami otthon volt. Cukrászdák polcain viszont meglepően ritkán láttuk ezt a süteményt, pedig egy szeletnél nem lehet megállni vele.
Felidézi a nyári könnyed ízeket, viszont a karácsonyi asztalon is jól mutat fehér-narancs színpompájában. Képzeljünk el egy vajas, krémes piskótát, amire rá jön egy tehéntúrós krém. Ezt koronázza az üdítőben megfőzött vaníliás puding réteg. Hihetetlen jól passzolnak együtt!
15. Kürtőskalács
A régi magyar sütemény receptek sorát most a kürtőskaláccsal zárom, ami személyes kedvenceim egyike, és Erdély különleges specialitása. Mondák szólnak róla, sőt egyesek a honfoglalásig vissza vezetik, bár mi ezt kissé nagyvonalú elgondolásnak mondanánk. Feltehetőleg német földről kerülhetett hozzánk a 16. században, de a 18. században már kürtőskalács néven megtalálható a magyar vidéken.
Az biztos, hogy régi recept, nevét a kályhacsőről kaphatta, ami kűrtőcs volt. Orbán Balázs 1868-ban már sok információt közöl magáról a süteményről. Már ekkor is tudjuk, hogy fa hengerre tekerik, és nyílt parázsnál sütik. Konkrét receptet Gróf Mikes Mária 1784-es könyvében olvashatunk. Ekkor már Magyarországot is meghódította, és számos helyen készítették.
1876-ban a Rézi néni könyve már sütés előtt mandulás cukrot ajánl rá. Kövi Pálnál 1980-ban pedig megjelenik a cukrozott dióbél, mint kürtős ízesítő. A 20. században szinte mindenhol eltűnik a sütemény felhozatalból, kivétel Székelyföldön ahol továbbra is hagyományos ünnepi sütemény maradt. Ma pedig reneszánszát éli az édesség, hiszen számos helyen készítik előszeretettel.
Mi nem is csodáljuk, hiszen bármelyik vasárnapot feldobja egy igazi kürtőskalács. Ha van formád és lehetőséged próbáld ki te is parázson, de ha csak tűzhelyen tudnád megoldani, ne keseregj. Ma már ott is elkészítheted egy kis trükkel, vagy épp kifli formájában is. Nem lesz ugyanolyan, de mindenképp finom végeredményt fogsz kapni.
Összefoglaló: hagyományos magyar sütemények
Hosszúra sikerült a listánk, mégis rövid, hiszen számos finomság még lemaradt a hagyományos magyar sütik listáról. Igyekezetünkben viszont ott volt, hogy legyen magyar torta és sütemény, ugyanakkor könnyen elkészíthető és alaposabb odafigyelést igényelő is. Reméljük a rövid érdekesség róluk felkeltette annyira figyelmetek, hogy szépen lassan végig süssétek velünk ezen lista valamennyi finomságát. Akár egy kihívás is lehet ez baráti körben, nemigaz?
Pin: hagyományos sütemények
