Petőfi Sándor

Petőfi Sándor élete röviden

A magyar irodalom történetében számos személyiség vált fontossá. A következő sorokban is egy ilyen személyről lesz szó. Petőfi Sándor élete röviden bemutatva is oldalakat igényelne. Nemcsak irodalmunknak szerzett több gyöngyszemet, hanem fontos történelmi események résztvevője is volt. Petőfi Sándor munkássága napjainkig fennmaradó műveket eredményezett. Ki ne ismerne néhányat a Petőfi Sándor versek hosszú sorából? Kiemelhetném például a Nemzeti dalt, melyet mindannyian hallottunk már szavalva vagy megzenésítve, a János Vitézt, különöböző népdalait vagy szerelmes verseit.

Petőfi Sándor élete, munkássága, szerepe a történelemben és az irodalomban

A következő rész a Petőfi Sándor élete röviden, melyben csak a fontosabb tudnivalókat és tevékenységét foglalom össze. Petőfi Sándor munkássága főként a költészetben volt kiemelkedő, éppen ezért arról majd részletesebben kell írnom, mint a történelmünkben való szerepéről.

Petőfi Sándor költészete a magyar irodalom fontos része, melyet máig tanítanak az iskolákban is. A népies költemények és a szerelmes versek sora közel ezer költeményt eredményezett a költő életében. Sikeres pályakezdő volt, verseit sorra publikálták. A következőkben azok közül is kiemelek párat.

Petőfi Sándor élete röviden

Következzen Petőfi Sándor élete röviden összefoglalva. Közismert, mint a magyar romantika egyik legnagyobb alkotója és a márciusi ifjak vezetője. Először is hol született Petőfi Sándor? Legnagyobb lírikusunk 1823.január 1-én született Kiskőrösön. Éppen idén ünnepeljük ennek 200. évfordulóját.

Petrovics István és Hrúz Mária gyereke volt, édesapja javuló anyagi helyzetéből adódóan igyekezett az egyre színvonalasabb iskoláztatásra. Kiskunfélegyházára költöztek, maga Petőfi ezt a települést tűzte ki szülővárosának. Különböző iskolákba járt tanulni, így korán gazdag élettapasztalatokat szerzett. 1838-ig Aszódon tanult, majd ezután a selmeci líceumba iratkozott be.

Édesapja tönkrement, tanulói eredményei romlani kezdtek és színházban kezdett dolgozni mindenesként. 1839-ben felment Pestre és a Nemzeti Színházban szolgai teendőket végzett. Már ebben az évben beállt katonának, Sopronban. 1841-ben leszerelték és Pápára ment, beiratkozott a református főiskolába, itt ismerkedett meg Jókai Mórral, barátságuk viszont csak később mélyült el.

Vándorszínészként próbált megélni, majd 1844-ben ment vissza Pestre, Vörösmarty Mihály és Bajza József közbenjárásával a Pesti Divatlap segédszerkesztője lett, 1846-ban megalapította a Tízek Társaságát. Ebben az időszakban ismerte meg Arany Jánost, akivel közös levelezésük napjainkig fennmaradt. Erdélyben megismerte múzsáját, Szendrey Júliát, kivel össze is házasodtak és szerelmükből megszületett fia, a kis Zoltán.

A forradalmak sora és 1848. március 15-e elhozta életében a fordulópontot. Jelentős szerepe volt a 12 pont megírásában, a márciusi ifjak vezére volt és ekkor költötte a Nemzeti dalt is. A szabadságharc idején századosi rangot kapott. 1849 januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Segédtisztje volt, majd őrnagya, de szülei temetése miatt haza kellett térnie. Később visszatért Bem táborába és július 31-én, a segesvári csatában életét vesztette.

Petőfi Sándor munkássága – Petőfi Sándor költészete

Petőfi Sándor élete röviden

Petőfi Sándor élete röviden összefoglalva már megvolt, viszont irodalmi munkássága abból jórészt kimaradt, azt külön mutatnám be. Első irodalmi sikere 1842-ben jött el, amikor az Athenaeumban megjelent A borozó című költeménye, ez még Petrovics Sándor néven. Ugyanitt publikálták a Hazámban című versét, melyet már Petőfi Sándor néven írt alá.

Petőfi Sándor munkássága az irodalmi pályán ekkor vált a legtermékenyebbé. Hazalátogatása során született meg pár híresebb költeménye is: az Egy estém otthon és az István öcsémhez, vagy éppen a Füstbement terv. A Petőfi Sándor versek sikere osztatlan volt mindaddig, míg a népies stílust közvetítették. A Pesti Divatlap szerkesztőjeként rengeteg verset írt.

Stílusváltásának első főműve A helység kalapácsa volt. A kritikákra válaszul megírta A természet vadvirága című verset, mely csak megerősítette a kritikusok véleményét. Kellemetlenné vált a helyzet és otthagyta a szerkesztőséget. A csalódások és válságok időszakában Petőfi kísérletezett és a szentimentális hang vált uralkodóvá nála, mely tükrözte szerelemvágyát is.

Alkotói kurcai idején írta meg a Felhők ciklust, mely hatvanhat rövid versből állt és ezzel az öngyógyítás útjára lépett. 1848-ban episztolát írt: Levél Várady Antalhoz, melyben új célját is leírta, hogy a rabságukat levetni akaró népek ügyét kell szolgálnia. Költői pályája ismét felfelé kezdett ívelni.

1847-ben háromezer példányban adták ki kötetét, majd egy éven belül ez két kötetes formában újra kiadásra került. Petőfi fegyvertársának és barátjának tekintette Arany Jánost, levelezésük később kiadásra került és a magyar irodalom kiemelkedő kötetévé vált.

Petőfi Sándor versek

Petőfi Sándor élete röviden

Petőfi Sándor munkássága kezdetén életképszerű helyzetdalokat írt, melyek közül az első sikeresebb a Befordúltam a konyhára volt. Leíró költeményei közül az első és sokáig egyetlen mű Az alföld volt. Nagy irodalmi sikereit 1844-től kezdte elérni. Ebben az évben született meg két hosszabb elbeszélő költeménye is, A helység kalapácsa és a János Vitéz.

Petőfi Sándor költészete a kezdeti sikerek után egy kis válságkorszakba ért, az alapvetően klasszicista szemlélethez képest sikerült továbblépnie. A Szerelem gyöngyei ciklus (1845) után a Felhők ciklusa jelent meg, mely válságkorszakának legjellemzőbb és legjelentősebb műve volt. Ez időszak után pályálya ismét fölfelé kezdett ívelni. 1847-ben olyan híres, elveiben szilárd alkotások jelentek meg, mint a Ha férfi vagy, légy férfi, a közismert Pató Pál úr, vagy éppen a Magyar vagyok, melyben a magyarság nagyságának helyreállítását fogalmazta meg.

A Petőfi Sándor versek tematikájában egyre nagyobb hangsúlyt kapott a politikai forradalmiság. Arany János Toldi művén fellelkesülve egyféle új költői programot fogalmazott meg: “Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokalta már látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egy pár ezren henyélhessenek és élvezzenek.”

Ebben az időszakban jelentek meg olyan híres versei, mint a A nép, A XIX. század költői, A nép nevében vagy éppen az Egy gondolat bánt engemet. De ebben a pályaszakaszban születtek a feleségéhez írt szerelmes versek is, mint például a Szeptember végén.

1847. március 15-én adták ki verses kötetét, mely közel egy év után két kötetesre bővülve jelent meg újra. Ebben a műben írta meg mottóként a későbbiekben elhíresült sorok: “Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.” Későbbiekben ezt a gondolatát élete is tükrözte.

Folytatva a Petőfi Sándor versek szemlélését

Hatással volt Petőfire a felvilágosodás eszmevilága is, önéletrajzi részeket tartalmazó művében, Az apostolban Rousseau neve is előkerült. Ezzel szemben Petőfi bírálta is a felvilágosodás szellemiségét romantikus szemszögből. Kétségeit a Világosság! című művében fogalmazta meg.

Forradalmi látomásköltészetének gyümölcsei a látomás-versek voltak, melyekben a szabad és boldog jövő felé irányítja az olvasó gondolatát. Ezekben a versekben alapvetően négy fontosabb gondolat jelent meg: a világszabadság, a jók és a rosszak harca, a világot megtisztító vérözön és az eljövendő Kánaán.

A Szerelem gyöngyei ciklusban megjelent több szerelmi verse is, melyeket feleségének, Júliának írt. A legismertebb Szeptember végén költemény mellett olyan versek is tartoznak ebbe a körbe, mint a sokak által ismert Reszket a bokor, mert…, vagy éppen az Ez már aztán élet!, az Egykor és most!, a Csendes élet, a Minek nevezzelek?, a Beszél a fákkal a bús őszi szél és sorolhatnám.

1847-48 fordulóján Petőfi több olyan verset is írt, melyek a tájköltészet fontos darabjaivá váltak. Korai tájleíró költeménye, Az alföld után a Kis-Kunság már a kései tájköltészetének része volt, mely életében nem is került kiadásra. A puszta, télen című verse a kinti zord téli világot és az otthon családi melegét állítja szembe egymással. A táj szépségét leírhatatlannak minősíti A Tisza című versében.

A forradalom és szabadásgharc idején is rengeteg verset vetett papírra Petőfi. A leghíresebb Nemzeti dal mellett a Dicsőséges nagyurak is politikaformáló részese lett az eseményeknek. Utóbbi a pozsonyi országgyűlésen is okozott némi felháborodást. Műveiben a szabadságküzdelem elevenedett meg, a köztársaságot szorgalmazta és harcra buzdított vagy éppen győzelmet ünnepelt velük.

A pákozdi győzelem után született A vén zászlótartó verse. A forradalmi láz, az erdélyi hadsereg és vezére, Bem apó, ki mellett ő is szolgált, több költeményének témájává vált: Akasszátok föl a királyokat!, Négy nap dörgött az ágyú, Az erdélyi hadsereg. A küzdelembe belefáradt ember szólalt meg a Pacsirtaszót hallok megint… versben. A végső pusztulás látomását elevenítette meg a Szörnyű idő… kezdetű verse, mely utolsó fennmaradt költeménye Petőfi Sándornak.

Petőfi Sándor Nemzeti Dal

A forradalom közeledtével, 1848. március 13-án írta meg Petfői Sándor Nemzeti dal versét, eredetileg az ifjúság által szervezett nepgyűlésre, melyre 19-n került volna sor. A felgyorsult események miatt azonban hamarabb cselekvésre szánták magukat az ifjak és a Pilvax kávéházban felolvasta buzdító indulóját. A Himnusz és a Szózat példáját követve szembeállította a múltat és jelent, rabságot és szabadságot, mellyel a jövőért való harcra lelkesített.

Petőfi Sándor Szeptember Végén

Petőfi Sándor Szeptember végén című költeményét ifjú házasként írta meg, melyben nemcsak a szerelem került középpontba, hanem a múlandóság is. A mindennapi élet részét képezi a szerelem, jelentős szerepe van, ám az ősz melankóliája kétségeket ébreszt a szerelem és halál szembeállításával.

Petőfi Sándor Anyám Tyúkja

Petőfi Sándor Anyám tyúkja talán páratlan vers volt a maga idejében a magyar irodalomban. Azokban az időkben egyáltalán nem volt jellemző háziállat szerepeltetése egy versben, azonban Petőfi az élet legapróbb jelenségeit is képes volt versbe szedni és egyszerűséggel írni róluk. A hagyományos, idilli falusi képpel szemben egy különösebb helyzetet vázol, humoros hangvétellel.

Petőfi Sándor A Tisza

Petőfi Sándor A Tisza című költeménye nem egyszerű tájleíró alkotás. Múlt időben íródott, így egy visszaemlékezésben elevenedik meg előtte a táj. Az Alföld folyója a költő idejében hosszabb volt és nagyobb vidéket járt be, a szabályozása előtt még iszapos, mocsaras helyek övezték. A költő nyugalmi állapotában is megjelenítette a Tiszát, de a környező világ ellen forduló, tomboló folyót is elképzelte. A költemény azt az érzést is keltheti az olvasóban, mintha Petőfi lelkében hömpölyögne az ár, az ő saját érzelmi világát tükröznék e sorok.

Petőfi Sándor Az Alföld

Petőfi Sándor Az Alföld című versében képzeletben elevenítette fel a Dunától a Tiszáig terjedő szeretett rónaságot. A szövegben a táj egy idill képként jelent meg. A tekintetet semmi sem akadályozza e tájon, így határtalanságával a szabadságot tükrözte s annak jelképévé is vált. Első gyűjteményes verseskötetének utlsó darabja volt e költemény, melyből maga Jókai Mór is idézett mottónak az első, Hétköznapok című regényéhez.

Összefoglaló: Petőfi Sándor élete röviden

Ki ne ismerne legalább egy költeményt híres-neves költőnk gyűjteményéből? Már az iskolai tananyag is ötbb alkotását tartalmazza és hétköznapjainkban is halljuk őket néha. Ha nem más, akkor egy március 15-i rendezvényen, ahol elmaradhatatlan a Nemzeti dal szavalása vagy éneklése.

Petőfi Sándor költészete vitathatatlanul fontos részét képezi a magyar irodalomnak. A korai népies művek hosszú sora, a szerelmes versek sokasága, a tájleíró költemények vagy éppen a forradalmi lázban íródott politikai vonzatú versek egyaránt a közismertebb magyar versek közé tartoznak. Ne maradj le a Kossuth Lajos cikkünkről sem!

Pin: Petőfi Sándor élete röviden

Petőfi Sándor
Spread the love
Scroll to top