Search
Close this search box.

Kossuth Lajos – Mit kell tudnod róla?

kossuth lajos élete

Ki ne hallott volna e híres magyar történelmi személyiségről? Kossuth Lajos szerepe a forradalomban jelentős volt. Az 1848-49-es szabadságharc során Kossuth Lajos miniszterelnök személye kiemelkedett. Talán nehezen összefoglalható Kossuth Lajos élete röviden, mégis megpróbáltam nektek egy írásba összeszedni néhány jelentős mozzanatot, érdekességet, amit érdemes tudni e neves történelmi személyiségről – a teljesség igénye nélkül.

Kossuth Lajos élete, munkássága és történelmi jelentősége (szerepe?)

Ha Kossuth Lajos élete röviden összefoglalható, akkor mindenképpen foglalkoznunk kell azzal, hogy mi volt Kossuth Lajos szerepe a forradalomban. Kossuth Lajos 1848 március 15 napján is kiemelkedett kortársai között, Jókai elsőként illette meg őt a “nemzet messiása” megnevezéssel.

Hazájáért és a nemzete szabadságáért küzdött, élére állt a változást akaró magyaroknak. Ügyvédként kezdte, tudósító volt, újságíró, majd az országgyűlésben képviselte a magyar nemzeti érdekeket. Szerepének fontosságát az utókor sem feledte, számos közterület viseli az ő nevét napjainkban is. Ezek közül leghíresebb talán a budapesti Kossuth Lajos tér, melyről talán mindannyian hallottatok már.

Kossuth Lajos élete röviden

kossuth lajos élete

Bele is kezdenék, hogy Kossuth Lajos élete röviden áttekinthető legyen. 1802. szeptember 19-én született a Zemplén megyei Monokon, egy köznemes családban. Elődei közül bizonyos Kossuth Miklós kapott nemesi címet Hunyadi Mátyástól még 1479-ben.

Tanulmányait más településeken folytatta. Előbb Eperjesen tanult, majd a sárospataki református kollégiumban folytatta. A hétszemélyes királyi táblánál volt gyakornok és Pesten kívánt karriert építeni, ott is tette le az ügyvédi vizsgát 1823-ban.

Bár maradt volna, innen került vissza Zemplén vármegyébe, ahol 1824 és 1832 között ügyvédi gyakorlatot folyatott. Néhán éven belül a táblabírósághoz került, majd a sárospataki ügyészi hivatalbn dolgozott tovább. Ő már harmadik generációs jogász volt. Nagyapja, Kossuth Pál a felvidéki Túróc vármegye táblabírája volt. Édesapja, Kossuth László az Andrássy grófok uradalmi ügyészeként dolgozott.

Életének ezen szakaszán történt a kínos eset, amikor Kossuth sikkasztási ügybe keveredett. Az egyik megbízása során, 1831-ben, egy elárverezett vagyon értéke nála maradt egy teljes hónapig. Ugyan lopás vétsége szóba sem került, megvádolták hatáskör tüllépése, olcsó vételár kialkudása és késedelmes fizetés miatt. Az ügy gyorsan lezárult, mivel Kossuth azonnal fizetni tudott, de teljesen diszkreditálták őt.

Kossuth Lajos munkássága röviden

kossuth lajos élete

Élete során számtalan címet kapott, több munkakört is betöltött, részletesen boncolgatható pályfutása oldalakon keresztül. Hogy Kossuth Lajos élete és munkássága röviden áttekinthető legyen, inkább kiemelném a szerintem fontosabb mozzanatokat életéből.

Már az 1830-as években részt vett a vármegye politikai életében a reformellenzék tagjaként. Sikeresen csillapította a lázongó parasztságot. Már fiatalon megfogalmazódott benne a jobbágyság helyzetének láttán, hogy az alsó társadalmi rétegeket fel kell emelni Magyaroszágon. Megcélozta a polgári Magyarország megteremtését.

1832 végén került a pozsonyi országgyűlésbe, mint a távollévő főrendek képviselője. 1836-ig szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat, melyben rendszeresen tájékoztatta az olvasókat az ülésen folytatott vitákról. A reformellenzéket képviselte, harcot vívott a társadalmi haladásért és a nemzet érdekeiért. Kitartó munkájának köszönhetően a lap nagy népszeráségre tett szert.

Miután berekesztették az országgyűlést, a Törvényhatósági Tudósításokat szerkesztette, nézeteit továbbra is népszerűsítve. Elkötelezett volt a nyilvánosság fel és az érdeklődő polgárokat kívánta tájékoztatni a Pest megyei törvényhatóság munkájáról. Az akkori jogszabályok értelmében viszont történyt sértett, 1837-ben lapját betiltották és őt magát letarttóztatták, négy évnyi börtönbüntetésre ítélték.

A vezető politikusok arra számítottak, hogy a börtönévek majd megtörik az ellenzéket képviselő politikust, de így történt. Kossuth 1840-ben amnesztiával szabadlábra került és sokkal eltökéltebb és népszerűbb lett, mint valaha. Úgy vélték, kordában tudják tartani a politikust, de csalódniuk kellett.

Szabadulása után indította el a Pesti Hírlapot, 1841 és ’43 között főszerkesztő lett. A vezércikkeivel lépett fel a feudális kiváltságok ellen, a polgári szabadságjogokat és az ország alkotmányos függetlenségét követelte. Élete ezen szakaszán került összeütközésbe Széchenyivel, aki egy türelmesebb nemzetiségi politikát hirdetett, míg Kossuth nem igazán vette figyelembe a nemzetiségek követeléseit.

A politikai küzdelmek mellett fontos volt számára a magyar gazdaság, különösen az ipar fellendítése. 1842-ben szervezte meg az első hazai Iparműkiállítást a gazdasági önállóság érdekében. Nagy szerepet vállalt a Magyar Kereskedelmi Társaság, illetve a Gyáralapító Társaság alapításában és tevékenységében. Igazgatóként, a Védegylettel bojkottot indított az osztrák iparcikkek ellen, melyek beözönlöttek Magyarországra. 1844-ben távolították el a Pesti Naplótól, ekkor került át a Hetilaphoz, mely a Védegylet folyóirataként jelent meg.

1847-ben fogalmazta meg az Ellenzéki Nyilatkozatot. Ezt fogadta el hivatalos programjának az Ellenzéki Párt, melynek ugyancsak vezéralakja lett. Ugyanebben az évben megválasztották Pest vármegye követének az országgyűlésbe, ahol az ellenzék vezéreként szólalt fel. Főszerepet vállalt az országgyűlési vitákban örökváltságról, adózásról és alkotmányozásról. Írói és szónoki képességei egész pályafutása során megmutatkoztak.

Kossuth Lajos szerepe a forradalomban

kossuth lajos élete

1848 februárjában kirobbanó párizsi forradalom nagy lehetőséget nyújtott az Ellenzéki Párt és vezető politikusa számára. A Habsburg Birodalom területeit elborította a forradalmi hangulat és ennek kiteljesedéséhez nagyban hozzájárult, hogy maga Kossuth is a birodalom összes népének saját alkotmányt követelt.

A politikai pályára lépve egyre nőtt Kossuth Lajos szerepe a forradalomban. A pesti események már a reggeli órákban kibontakoztak, Irinyi József 12 pontját a Pilvax kávéházban már kora reggel terjesztette Sükei Károly, később érkezett Petőfi Sándor és Jókai Mór. Kossuth esetében viszont más helyszín volt jelentős, ezzel egy időben Pozsonyban is zajlottak az események.

Kossuth Lajos 1848 március 15 napján a küldöttséggel éppen Bécsbe készült további 72 képviselővel, köztük Széchenyi gróffal. A császár elé kívánták terjeszteni a felirati javaslatot, mely szinte minden követelésüket tartalmazta. Híres március 3-i felszólalásában így fogalmazta: “Ezt várja tőlünk a Haza, ezt várják a nép milliói, ezt sugalja a hűség és ragaszkodás ösztöne, mellyel Felséged királyi háza iránt tántoríthatatlanul viseltetünk”.

Nevezetes beszédében követelte a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését Magyarországon. Az uralkodó később szentesítette a híres áprilisi törvényeket, mely lényegében megvalósította a reformellenzék programját és ezáltal Magyarország független, a parlamentnek felelős kormányt kapott, az uralkodóval együtt gyakorolva a végrehajtói hatalmat. V. Ferdinánd király kinevezte az első felelős magyar kormányt!

Kossuth Lajos A Batthyány-kormány álláspontját képviselte, ugyanakkor szorosan tartotta a kapcsolatot a forradalmárokat képviselő radikálisokkal. A kormány pénzügyminiszteri székét ő kapta meg, a kabinet legkiemelkedőbb teljesítményét nyújtotta. 1848 során meglett Magyarország első önálló költségvetése.

Pénzügyminiszter lévén szeptember 6-án elrendelte magyar bankjegyek kibocsájtását a magyar nemzet védelmi szükségleteinek fedezésére. Bevezette a Kossuth-bankót, mely a szabadságharc leveréséig képes volt finanszírozni a kormány költségeit. Egyik legnagyobb sikerét a július 11-i beszédével érte el, amikor 42 millió forintot és kétszáz ezer újoncot szavazott meg az országgyűlés az ország számára.

Az áprilisi törvények lehetővé tették többek között az önálló magyar fegyveres erő, a honvédség megszervezését is. Kossuth javaslatára szeptember végén hozta létre az országgyűlés az Országos Honvédelmi Bizottmányt, a védelem megszervezésére. A nagy sikerű toborzó körúton Kossuth felszólította az embereket a haza és a jobbágy felszabadító forradalom védelmére.

Kossuth Lajos miniszterelnök

kossuth lajos miniszterelnök

Az első magyar független felelős minisztérium lemondott és végül átadta szerepkörét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak. Kossuth október 8-án javasolta, hogy a képviselőház ruházza át a végrehajtói hatalmat. Az indítványt elfogadták és az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökévé Kossuthot választották meg. Kossuth Lajos miniszterelnök szerepében megpróbálta átszervezni a testületet szabályos minisztériummá, de lényegében nem járt sikerrel.

A szabadságharc során Kossuth számos feladatot megoldott a hadsereg megszervezése kapcsán. Emellett gazdasági, társadalmi és politikai feltételeket teremtett meg a nemzeti és forradalmi ellenállásnak. Katonai előképzettséggel nem rendelkezett, így ő maga nem lehetett a küzdelem katonai vezetője, de sikeresen megszervezte a honvédsereg toborzását és az ország védelmét.

Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöki szerepkörét töltötte be és ő felügyelte a hadi kiadáso kfinanszírozását is, ezzel ő lett a magyar szabadságharc vezetője. Alkalma nyílt érvényesíteni akaratát a magyar politikában és a hadszervezésben is.

Az arisztokraták árulása és a liberális nemesség megalkuvása, melyet a Békepárt képviselt, nem tudta legyőzni a forradalmi erőket. Ebben döntő része volt Kossuth Lajosnak is. Az ő kezdeményezésére vitte keresztül Debrecenben az országgyűlésen a Függetlenségi Nyilatkozatot, 1849. április 14-én. Ezzel a dokumentummal válaszoltak az olmützi alkotmányra, méghozzá a Habsburgok trónfosztásával és az ország függetlenítésével.

A Habsburg-dinasztia helyett Magyarország irányításával egy új vezetőt kellett megbízni átmenetileg. Ekkor lett Kossuth Lajos az ország kormányzója, lényegében ezzel a fennálló állapotot kívánták legitimálni. A politikus számára azonban ez hátrányt is jelentett, mivel ez a cím elszigetelte a napi politikától. A szabadságharc utolsó hónapjaiban a kormányzó már nem tudta befolyásolni az eseményeket.

A bécsi kormány az orosz cárral lépett szövetségre, hogy elnyomják a magyar forradalmat. Az európai hatalmak erre az összefogásra nem reagáltak. Bár a magyar kormány számított némi segítségre, maximum rokonszenvről biztosították vagy békítő szerepre vállalkoztak. Úgy gondolták, hogy Európának szüksége van arra, hogy Ausztria fennmaradjon és nagyhatalmi státuszából ne süllyedjen másodrangú hatalommá.

Kossuth a szabadságharc végső szakaszában ismerte fel, hogy szükség van a különböző magyarországi népek nemzetiségi jogait biztosítani. A cár beavatkozása és a hadi helyzet romlása miatt már nem tudott úrrá lenni a helyzeten és Görgeyvel sem lépett fel elég erélyesen, akinek végül kénytelen volt átadni a hatalmat 1849. augusztus 11-én.

Görgey letette a fegyvert, Kossuth több ezer társával együtt török földre menekült és soha többé nem térhetett vissza hazájába. Bár emigrációban is volt még némi tevékenysége, míg Magyarországon tartózkodott, Kossuth Lajos élete és munkássága röviden ezeket foglalta magába.

A Kossuth Hagyaték

Kossuth Lajos élete röviden már fentebb olvasható, de az utókorra gyakorolt hatását és emlékezetét még szóba kell hoznuk. A magyar történelem kiemelkedő személyiségei mindig is előnyben részesültek Magyarország közterületeinek elnevezése során. A Kárpát-medence számos szegletében, majdnem minden településen található egy Kossuth utca vagy Kossuth Lajos tér, számos Kossuth szoborral is találkozhatunk. Szüleink/nagyszüleink által hallgatott Kossuth Rádió is őrá emlékeztet.

Kossuth Lajos szerepe a forradalomban is kiemelkedő, nevét minden gyerek megtanulja már általános iskolában. Azonban nemcsak a történelmi tananyag, hanem a néphagyomány is tartogat számunkra gyöngyszemeket. A szabadságharc leverése után a Kossuth-nótát a Rákóczi-indulóval és a Klapka-indulóval egyetemben betiltották egy időre, titokban mégis énekelték őket és napjainkban is még mindig közismertek.

“Kossuth Lajos az üzente, elfogyott a regimentje…” Ugye, mindenkinek ismerős a Kossuth-nóta? S ha már itt tartunk, mivel is fejezhetném be e cikket? Ami talán Kossuthnak is jelszavaként hangzott: “Éljen a magyar szabadság, éljen a Haza!”

Az arcok csarnoka magába foglal még néhány fontos nevet: Deák Ferenc, gróf Andrássy Gyula.

Pinneld: Kossuth Lajos Élete

Kossuth Lajos – Mit kell tudnod róla?
Spread the love
Scroll to top

You cannot copy content of this page