A Petőfi Sándor Nemzeti dal szöveg 1848. március 13-án íródott meg és rá két napra már a forradalom indulójává vált. Hatását fokozta a forradalmi légkör, mely akkoriban Pesten uralkodott. A költő a történelmi események hatására fogalmazta meg a magyar nép, a hazafias tömegek legfőbb gondolatait. Ez máig az egyik legismertebb vers a költő gyűjteményéből.
Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse magának, a költőnek is az egyik legkedvesebb költeménye. Hosszú évtizedek alatt több jelentéssel is rendelkezett. A magyar történelem során a forradalmárok és szabadságért küzdők lelkesítője. A büszke magyar öntudat alapjai mind megjelennek a versben: nyelvünk, történelmünk és hagyományaink. Tartalma egy nagyon fontos történelmi eseményt tár elénk, mely ráébreszt feladatainkra és kötelességeinkre.
Petőfi Sándor Nemzeti Dal
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!ű
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Pest, 1848. március 13.
Egyéb Petőfi versek:
Petőfi Sándor: Szeptember Végén
Petőfi Sándor: Füstbe ment terv
Petőfi Sándor: Füstbe Ment Terv