Gyönyörű fővárosunkat Európa második leghosszabb folyója, a Duna szeli ketté, ahogy kis Hazánkat is. Ez egykor rengeteg nehézséget okozott, viszont a megépített hidak Budapest területén sok mindenre megoldást biztosítottak. Budapest hídjai mind remek alkotások, néhányukról rengeteg történet, művészeti elemzés, történelmi háttér részletezhető és remélhetőleg mindenkinek van – vagy éppen lesz – személyes, hozzájuk fűződő története is. Nemcsak fontosságuk emelhető ki, hanem látványuk is. Nappal vagy éjjel kivilágítva, mindenképp kellemes élményt nyújtanak.
Budapest hídjai – 8 Híd Budapesten
Sokan egyszerű válaszra számítanak, ha felteszik a kérdést: hány híd van Budapesten? Összesen 15 híd köti össze Budát és Pestet, viszont a legjelentősebbek ezek közül heten vannak. Felsorolásunk végére még betűztük a Megyeri hidat, mely nem is oly régen lett átadva és főleg a közúti nehézségek csökkentése érdekében épült meg.
A Budapest hidak első remekműve a Széchenyi Lánchíd volt, melyet 1849-ben adtak át. Ezt követte 1876-ban a Margit híd és 1896-ban a Szabadság híd. Az általunk kiemelt hidak közül ezek voltak a XIX. századiak. A további négy jelentős híd már a XX. században épült, nem sokkal a századforduló után, 1903-ban átadták az Erzsébet hidat. Kis idő elteltével, 1937-től a Petőfi híd és 1950-től az Árpád híd is összekötötte Budát és Pestet. Kicsit megkésve, 1996-ban nyitották meg a Rákóczi hidat is, akkor még Lágymányosi néven.
Történész létemre ilyen sorrendben állítanám össze kis listámat, de talán nem ez a legpraktikusabb. Ha bárki a Budapest látnivalók sokaságára kíváncsi, akkor biztosan térképet használ mellé. Éppen emiatt a legegyszerűbb, hogyha északról dél felé haladva emeljük ki sorjában ezeket az építészeti remekműveket. Reméljük, hogy a végéhez érve kialakul nagyjából a saját, érdekesség szempontjából felállított listátok és kedvet kaptok egy kis utazáshoz!
1. Árpád Híd
Egykor Budapest hídjai közül az első, legészakibb az Árpád híd volt. Napjainkban a főváros északi részén a Megyeri híd helyezkedik el elsőként. Ez viszont a város határában ível át a Duna fölött és a fővárosi forgalmat elkerülő M0 körgyűrű részeként van fontos szerepe. Ezt a későbbiekben részletezem, listánkban utolsóként van feltüntetve.
A gyönyörű Budapest Árpád híd építésekor a leghosszabb híd volt a Duna fölött, nemcsak Budapesten belül. Átadásakor ez volt a leghosszabb magyarországi híd 2 km hosszúságával. Budai oldalon a III. kerülethez tartozó Óbuda és pesti oldalon a XIII. kerületi Angyalföld között biztosít átjárást. A híd budai oldalon a Szentlélek tértől indul, ahonnan Óbuda főútja is. Itt találhatóak az Óbuda, a Vásárhely és a Kassák múzeumok is.
A Szentlélek tértől induló busszal vagy HÉV-vel (budapesti helyiérdekű vasút) el lehet jutni az Aquincumhoz, ahol egy múzeum is található. Itt volt a római időkben Pannónia keleti felének fővárosa, ahol a helytartó is székelt. Római katonai tábor és polgári település volt a mai Óbuda területén. Az Árpád hídról megközelíthető a Margit sziget és az Óbudai-sziget (más néven Hajógyári sziget) is.
A pesti oldalon, az Árpád híd pesti hídfő megállóját a 4-es (kék) metró is érinti. Ennek útvonala észak és dél Pestet köti össze, ezáltal gyorsan eljuttat a belvárosba. Egész Óbuda a fővárosnak egyik varázslatos helyszíne, főként a főút és környéke. Ha szabadidőd engedi, akkor mindenképp érdemes odáig elmenni és akár a római maradványokat is megtekinteni.
2. Margit Híd
Ha a Budapest hidak közül a legszebbet keresed, akkor a Margit hidat mindenképpen útba kell ejtened, bár ezt is csak a Lánchíd után, hiszen az Budapest legszebb hídja. A Margit-híd a Margit-sziget déli kijárata, az északi oldalon a már említett Árpád hídon keresztül lehet közlekedni. A Margit-sziget a Budapest látnivalók egyik fő helyszíne, rengetegen látogatják naponta.
A budai oldalon lévő II.kerületet köti össze a pesti oldallal, annak is egyik legfontosabb főútjával, a Szent István körúttal. Ez a nagy forgalmú főútvonal lényegében átkarolja a teljes belvárost. Minden fontosabb látnivaló megközelíthető erről a körútról. Ha például érdekelnek rooftop bárok Budapesten, akkor főként ezen a környéken kell mozognod. A Margit hídtól egészen a Petőfi hídig húzódik egy félkörívet leírva a belváros körül.
A Margit híd jelentősége azzal is nő, hogy háromirányú, mivel a közepén egy út a Margit-szigethez is vezet. A hidat Ernest Goüin tervezte, egy francia mérnök és 1872-1876 között építették. Elhelyezkedését tekintve, dél felé haladva ez a második budapesti híd. Korát tekintve is a második legrégebbi Budapesten.
3. Széchenyi Lánchíd
És most következzen északról dél felé haladva a harmadik a sorban Budapest hídjai közül: a gyönyörű Lánchíd. A hidak Budapest területén mind látványosak, de határozottan ez a darab a legszebb mind közül. Az angol mérnök, William Tierney Clark volt a tervező, a kivitelező pedig a skót Adam Clark, akiről a budai hídfőnél lévő teret is elnevezték.
A híd megálmodója gróf Széchenyi István volt, innen is a Széchenyi Lánchíd elnevezés, mely napjainkra a köznyelvben csak Lánchídra csorbult. Első budapesti hídként épült, így kétségtelen, hogy gazdasági és kulturális igények is voltak a hídépítésre, ám a grófnak személyes okok is hozzájárultak kezdeményezéséhez. A híd „a Dunától kettészakított haza s annak szívének összeforrasztása”, amely a keleti és nyugati országrész közötti zavartalan közlekedést is hivatott megvalósítani.
A pesti hídfőnél látható a Grashem Palota, mely napjainkban a Four Seasons hotel és a közelben van a Magyar Tudományos Akadémia székhelye is. A Lánchídtól nem messze található a híres Szent István Bazilika is, egyik fő budapesti látványosság. Emellett a Duna mentén haladó villamosra szállva a Budapest látnivalók további csodálatos kiemeltjeit láthatjuk. A gyönyörű kilátás a budai oldalra elragadó, a Budai Vár, a hidak és a Gellért-hegy is mind varázslatosak.
Széchenyi Lánchíd története röviden
A Lánchíd 1849-ben nyílt meg, amikor még zajlott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc az osztrák uralom ellen. Ha jobban megfigyeljük a hidat, akkor felfedezhetünk némi hasonlóságot a londoni Tower Bridge-el, bár előbbi 40 évvel korábban épült. A Lánchíd a modern világ egyik mérnöki csodájaként valósult meg. A Széchenyi Lánchíd a nemzeti felkelés, a forradalom és a fejlődés szimbólumává vált.
Sajnos a II. világháború idején, amikor a német hadsereg visszavonult a keleti frontról, felégették az összes budapesti hidat maguk mögött, utolsók között hagyva a Lánchidat és az Erzsébet hidat. A II. Világháború után, a kommunizmus idejében építették újjá őket. Jelenleg is felújítás alatt van a Lánchíd, remélhetőleg még 2023 őszén átadják.
Széchenyi Lánchíd oroszlánjai
A Széchenyi Lánchíd oroszlánjainak szobrait Marschalkó János tervezte, egy magyar szobrász. A szobrok esetében sokáig beszédtéma volt, hogy az oroszlánoknak van-e nyelvük. Mindenki a szobrászt okolta, hogy nem végzett jó munkát és az oroszlánoknak hiányzik a nyelvük. Ha a járdán állva nézel a szobrokra, akkor tényleg nem látható a nyelvük.
Szóbeszéd szerint mielőtt a szobrász meghalt, frappáns válasszal csattant fel az őt bírálók ellen: „Úgy legyen nyelve a te feleségednek, mint az én oroszlánjaimnak, akkor jaj neked!” Mivel óriás méretű szobrokról van szó, így nem túl kedves, de érthető a reakció a szobrász részéről. A kőoroszlánoknak igenis van nyelve, csak az útról az nem látható.
4. Erzsébet Híd
A Széchenyi Lánchíd után a Budapest hidak közül az Erzsébet híd következik a sorban dél felé haladva. Ez az egyik legfontosabb a budapesti hidak közül és a harmadik legújabb. A hidat Wittelsbach Erzsébet magyar királynéról nevezték el, a legkedveltebb magyar királynőről, aki I. Ferenc József osztrák-magyar császár felesége volt. Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél a királyné szobra is megtekinthető. A királynő beceneve Sissi volt, és általában a nép körében csak Sissi királynőként emlegetik.
Ahogyan azt már korábban említettem, a II. világháború végén az összes budapesti hidat felégették maguk mögött a német katonák. Az eredeti Erzsébet híd a XIX. században épült. A 60-as években építették újjá, egy nagyon egyszerű, díszítés nélküli építmény lett belőle. Ezen a környéken is sok látnivaló elérhető. A pesti oldalon, a hídfőnél található a Március 15. tér, ez a már említett 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharcra vonatkozó helyszín.
Ha Buda felé veszed az irányt, akkor könnyen elérheted a Gellért-hegyet. Útba ejtheted a Szent Gellért-szobrot, a tetejére érve pedig eléd tárul a Citadella és a Szabadság-szobor. Mindenképpen megéri egy kis erőfeszítéssel felmászni oda, hiszen a kilátás Budapestre egyszerűen csodálatos! Egy kellemes nyári estén finom magyar borok társaságában garantált a jó hangulat.
5. Szabadság Híd
Budapest hídjai közül egy újabb csodálatos darabbal folytatjuk a sort. Dél felé haladva az Erzsébet híd után következik rögtön a Szabadság híd. Ez egy gyönyörűen feldíszített alkotás, személyesen a kedvenc hidam Budapesten. A pesti oldalon a Fővám tértől indul a híd, ahol a Nagy Vásárcsarnok is található. Innen indul a turisták körében közkedvelt Váci utca is, rengeteg bolttal és étteremmel, amelyekben a legjobb magyar fogások is étlapra kerültek.
A budai oldalon a Gellért tér található, mely a Gellért-hegy lábánál helyezkedik el. Ha érdekelnek a luxus szállások Budapesten, akkor jó helyen jársz, hisz ezek közé tartozik a Gellért szálló is. A Gellért-hegyre is vezet fel út innen. Ha visszatérünk a pesti oldalra, akkor a hídfőtől pár perc alatt elérheted a Nemzeti Múzeumot, illetve egyik leghíresebb magyar egyetemet is, ahol én is tanultam, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet. És ha már errefelé jársz, akkor el is éred a pesti belvárost. A közeli utcákban rengeteg a látnivaló és kikapcsolódási lehetőség!
A Budapest Szabadság híd eredetileg a Milleniumi Világkiállítás részeként épült meg a XIX. század végén. A hidat Ferenc József császár avatta fel, az utolsó ezüstszegecset az uralkodó maga verte be és eredetileg róla is nevezték el. A pillérek kapuzatának tetején két turul madarat ábrázoló bronzszobor áll, illetve mindkét oldalról látható a régi Magyarország címere is.
A II. világháború után az elsők között volt a Szabadság híd az újjáépített hidak közül. Sajnálatos módon ez a híd nagyon népszerű az öngyilkosságot elkövetők körében. Az utóbbi évtizedekben sokan leugrottak a hídról, így próbálva véget vetni az életüknek. Talán a “Szabadság” név az oka?
6. Petőfi Híd
A következő a sorban a Budapest Petőfi híd. Egyik leghíresebb magyar költő, Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegve kapta nevét. Régen Horthy Miklós hídnak hívták. Magyarország egykori híres kormányzójáról, Horthy Miklósról nevezték el, aki a XX. század egyik legfontosabb magyar politikusa volt.
A Petőfi híd szintén egy egyszerű, díszítések nélküli építmény. A Margit hídtól induló, már fentebb említett Szent István körút, mely a budapesti belvárost zárja körbe, ennél a hídnál ér véget. A budai oldalon, a hídfőtől nem messze található a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és annak főépülete, ahonnan az 1956-os magyar forradalom, a kommunista hatalom elleni felkelés indult.
A Műszaki Egyetemet északi irányba indulva éred el. A hídfőtől dél felé indulva az Eötvös Loránd Tudományegyetem néhány épülete is megtalálható, és a Lágymányosi Campusuk is. Főként a sok egyetemi épület miatt, itt található az Egyetemisták Parkja, ahol rengeteg fiatal tölti szabadidejét. Ha érdekelnek olcsó szállások Budapesten, akkor ezen a környéken biztosan próbálkozhatsz.
7. Rákóczi Híd
Az északról dél felé haladó sorrend végére értünk, sorra kerültek a déli hidak Budapest területén. A Rákóczi hídról lenne szó utolsóként, melyet csak pár évvel ezelőtt neveztek át, azelőtti a Lágymányosi híd nevet viselte. A híd terveit Sigrai Tibor készítette és 1995-ben nyitották meg. Ezen a hídon a gyalogos forgalom nem számottevő, mivel a belvárostól elég messze van.
A híd egy magyar nemesi családról kapta új nevét, a Rákóczi családról, akiknek a történelem folyamán fontos szerepük volt, már a XVI. századtól kezdve. 5 nemzedéken keresztül ebből a családból kerültek ki Erdély fejedelmei, az első maga a törökverő Zsigmond volt. És nem szabad megfeledkeznünk II. Rákóczi Ferencről sem, akit 1704-ben erdélyi fejedelemmé választottak és vezetője volt a Rákóczi szabadságharcnak, mellyel Magyarország teljes függetlenségét szerették volna visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól.
Budapestről lévén szó, nyílván a Rákóczi híd környékén is találunk bőven látnivalót, főként a pesti oldalon. A Magyar Nemzeti Színházban számos előadás tekinthető meg, illetve az épület mellett lévő parkban több szobort is elhelyeztek. Itt található a 2005-ben nyílt Művészetek Palotája, illetve picit délebbre a Ludwig Múzeum.
8. Megyeri Híd
Északról dél felé haladva befejeztük már a listát, melyben a hidak Budapest területén felsorolásra kerültek. Utolsónak maradt a sorban a Megyeri híd, melyet az Árpád híd pontjánál említettünk meg. A Megyeri az első lenne a sorban, viszont ezt építették meg legutoljára és jelentősége közút szempontjából van. A Megyeri-híd nevet arra hivatkozva kapta, hogy Káposztásmegyert és Békásmegyert köti össze.
A híd tervezése 1993-ban kezdődött, viszont a munkálatok csúszása miatt csupán 2008-ban nyitották meg. Az északi oldalán kerékpár forgalom, a déli oldalon gyalogos forgalomnak is biztosítottak helyet, de főként a teher- és a várost elkerülő forgalom miatt építették meg, részévé vált az M0 körgyűrűnek. Ezáltal nemcsak a város teherforgalmát tudták csökkenteni, hanem a délebbre lévő Árpád-híd terhelése is csökkent.
Összefoglaló: Budapest hídjai
Történelmünk nagyon színes és izgalmas és mivel én történelmet tanultam egyetemen, magyar történelemre szakosodva, talán érthető, hogy miért adok hozzá mindig egy kis történelmi hátteret a bejegyzésekhez. A hidak Budapest területén mind különböző érdekességeket tartogatnak számunkra. Lehet történelmi, művészeti, vagy éppen csak a közbeszéd pletykái, ahogyan azt a Lánchíd oroszlánjairól írtam. Fővárosunkról lévén szó, a látnivalók Budapest területén számos időtöltési lehetőséget nyújtanak. Reméljük, hogy sikerült egy kis segítséget nyújtanuk az elinduláshoz! Megvan már a kedvenced Budapest hídjai közül?
Pit it: Budapest hídjai
