A magyar irodalomban új témakört vezetett be a Petőfi Sándor Füstbe ment terv vers. A családi líra a bensőséges kapcsolatok, a családi élet intimitását mutatja be. A vers témája korábban még nem került feldolgozásra. A honvágy, a búcsúzás és a távollét szomorú élethelyzete már több költeményben is megíródott, ám a hazatérés egy teljesen új kép, mely elénk tárul és ezt elsőként Petőfi dolgozta fel.
Petőfi Sándor Füstbe ment terv verse 1844 áprilisában íródott. Tudnivaló, hogy ez az év a költőnek nagyon nehezen indult, végül azonban jóra fordult sorsa. Vörösmarty Mihálynak köszönhetően állást kapott a Pesti Divatlapnál. Az újság indulása előtt hazalátogatott szüleihez, Dunavecsére. Ennek a versnek fontos motívuma az anya iránti szeretett. A hazaúton Petőfire törő érzéseket próbálja összefoglalni a költemény. A szép szavak azonban a találkozás során elmaradnak. A gyerek szülő iránt érzett szeretetének talán legszebb megfogalmazása tárul elénk e vers által.
Petőfi Sándor Füstbe Ment Terv
Egész uton – hazafelé –
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?
Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.
S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt,
S a kis szobába toppanék…
Röpűlt felém anyám…
S én csüggtem ajkán… szótlanúl…
Mint a gyümölcs a fán.
Dunavecse, 1844. április
Egyéb Petőfi versek:
Petőfi Sándor: Szeptember Végén
Petőfi Sándor: Itt van az ősz itt van újra
Petőfi Sándor: Nemzeti Dal