A magyar történelemben számos kiemelkedő közszereplő volt, akinek nevét mind a mai napig emlegetik. A “haza bölcse” is egy volt közülük. De ki is volt Deák Ferenc valójában? Bizonyára mindenki hallott már róla. Számos közterület viseli nevét szerte a Kárpát-medencében. Személyében a reformkor egyik legfontosabb alakjával ismerkedhetünk meg, a Batthyány-kormány igazságügyminiszterével, a dualizmus korának meghatározó államférfiával, és sorolhatnám. Deák Ferenc élete és munkássága a haza szolgálatában történelmünk fontos részét képezi.
Ki volt Deák Ferenc?
A XIX. századi magyar közéletnek számos fontos alakja volt, akiknek történelmi fontosságú tettei és nem fakuló dicsőségük a köztudatban mind a mai napig megmaradtak. Jelen esetben viszont arról fogok írni részletesebben, hogy ki is volt Deák Ferenc és milyen hatása volt a magyar történelem különböző színterein. A legerkölcsösebb politikusként is emlegetett államférfinak fontos szerepe volt Magyarország vezetésében.
A művelt és erkölcsi értékektől vezérelt ember személyes szándékait számos esetben hátrahagyta, politikusi pályája során a nemzet és haza érdekeit képviselte. Egy mesében talált róla szóló leírás jutott eszembe: “Bölcs lelke jóserejével belelátott a jövendőbe és talált reményt, mely nemzetét táplálja, talált fegyvert, mely nemzetét védje.”
Deák Ferenc fiatalkor
Kezdjük a legelején, hogy mikor és hol született Deák Ferenc, miként alakult fiatal kora és kezdődött el pályafutása. A Zala megyei Söjtörön született, egy tekintélyes régi nemesi családban 1803. október 17-én, hetedik gyermekként. Születésekor édesanyja meghalt, édesapja ekkor Zalatárnokra küldte nagybátyjához. 5 éves korában veszítette el másik szülőjét is és a kis árva Ferencet végül testvérei vették magukhoz.
Keszthelyen a premontrei gimnáziumban tanult, Pápán a bencés algimnáziumba járt, majd Nagykanizsára, a piarista gimnáziumba került. Jogi tanulmányait Győrben végezte el, a jogakadémián. Innen utazott fel Pestre jogi gyakorlatot folytatni és végül ott tette le az ügyvédi vizsgát a királyi táblánál. Hagyományokat követő fiatalként végül visszament Zala megyébe és ott lépett szolgálatba.
Előbb tiszti ügyészként dolgozott, majd árvaszéki jegyző lett belőle. Bátyja, Antal az 1832. évi országgyűlésen nagykövet lett, távollétében pedig Ferenc helyettesítette őt alispánként. A következő évben bátyja megbetegedett és helyébe Deák Ferencet küldték Pozsonyba. Gyorsan felfelé ívelő pályafutása itt kezdődött el, személye egyre fontosabb és közkedveltebb lett a magyar politikában és közéletben.
Munkássága
Deák Ferenc kiemelkedő jogtudása és személye már az első reformországgyűlés után a vezetők sorába emelte a politikust. Kiváló beszédkészsége, erkölcsi tartása, határozottsága és politikai érzéke kiemelkedő szerephez juttatták. Kölcsey és Wesselényi távozása után ő vette át a liberális ellenzék vezető szerepét. Már az első reformországgyűlésen nem hagyta csüggedni a magyar ellenzéket a kormánnyal szemben.
A második reformországgyűlésen, 1839-40-ben már tekintélyes közszereplőként vett részt, pályafutásának korai éveiben már számos eredményt elért. Ekkorra már egyértelművé vált, hogy ő az ellenzék első embere. A negyvenes években Zala megyében zavargások voltak, emellett meg is betegedett, így visszavonult Kehidára, ahonnan továbbra is támogatta az ellenzék ügyeit.
Korai politikusi éveiben nagy szerepe volt az amnesztia elfogadtatásában és az úrbéri viszonyok megszüntetésében. A magyar nyelv érdekében is többször felszólalt. A közteherviselés bevezetéséért küzdött, miközben a büntető törvénykönyv tervezetének kidolgozásában is kivette részét és a védegyleti mozgalmat is támogatta. Széchenyi és Kossuth vitájában a közvetítő szerepét igyekezett betölteni.
1847-ben befejezte az Ellenzéki Nyilatkozatot, mely az Ellenzéki Párt programja is volt egyben s mely végül az 1848-as Áprilisi törvények alapja lett. A forradalom márciusi kitörése után, egy újabb felkérésnek eleget téve folytatta országgyűlési tevékenységét és kinevezték a Battyhány-kormány igazságügyminiszteri pozíciójára, majd az első népképviseleti országgyűlésnek is tagja lett.
Itt olvashatsz Kossuth Lajosról.
Az ősz folyamán a kormány lemondott és ő képviselőként folytatta tevékenységét. Az osztrák Windischgrätz herceg fogadta a békeküldöttséget, melynek Deák Ferenc is tagja volt, ám a siker ekkor még elmaradt. Az országgyűlés átköltöztette székhelyét Debrecenbe, ahová ő már nem tudott menni. Hazatért és ott várta ki a szabadságharc végét.
Deák Ferenc élete az önkényuralom elleni passzív ellenállás példája volt. Mivel az 1849-es trónfosztáson nem vett részt, a következő évben eljárás indult ellene. A későbbi években visszatért Pestre. Taktikájának fontos része a kivárás volt és sikerrel is járt. Ausztria az osztrák-francia-szárd háborúban megroppant és a rendszer elbukása után lehetőség nyílt a magyar érdekekért színre lépni.
A Felirati Párt vezetője lett és az 1861-es országgyűlésen követelte az 1848-as törvények helyreállítását. Elfogadta Ferenc József uralkodását, feliratot intézett hozzá. Teleki öngyilkossága után az uralkodó ezt elutasította és az országgyűlést feloszlatta. Ezek után ismét a passzív ellenállás mellett emelt szót. Reálpolitikusként rá kellett jönnie, hogy a legkedvezőbb járható út a kiegyezés lehet.
1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban az úgynevezett húsvéti cikke, a szerző neve nélkül. Ez volt első nyilvános írása, melyben a kiegyezés fontosságát és előnyeit emelte ki. Gondolata szerint a magyar nemzet kívánságait és a birodalmi érdekeket lehet közelíteni, kompromisszumos megegyezést kötni. A birodalom nagyhatalmi státuszának megőrzése közben a magyar alkotmányosságot is meg lehet teremteni.
Majd…
Törekvéseinek eredményeképp tárgyalások indultak a kiegyezésért. Összehívták a magyar koronázó országgyűlést, melynek ő lett tekintélyes vezetője és ideiglenesen egybeolvasztotta a felirati és határozati pártokat. Két rendben is küldött válaszfeliratot az uralkodónak, majd megjött a várva várt áttörés. Az uralkodó elismerte a Pragmatica Sanctiot és magyar delegáció alakult a közös érdekek megvitatására.
A 67-es bizottság a kiegyezés érdekében folytatott tárgyalásokon a Pragmatica Sanctio létéből indult ki és abból vezette le a megvalósítható célokat. A közös külügy és hadügy mellett minden egyéb tekintetben Magyarország függetlenségét szorgalmazták. Az osztrák külügyminisztériumban már az úgynevezett 15-ös albizottság tárgyalt, melynek élére éppen ő ajánlotta Andrássy Gyulát.
Az 1866-os nagy osztrák-porosz-olasz háború miatt megtört a tárgyalások lendülete, a kiegyezés ismét kétségessé vált és a forradalmi hangulat ismét elkezdett éledezni. Végül a magyar érdekek érvényesültek. A königgrätzi csatában megbizonyosodtak az osztrák erők hiányosságairól és a birodalom gyengeségéről. Az elnyomó szerepet betölteni akaró Ausztria végül be kellett ismerje a kiegyezés szükségességét.
A helyzet alakulása miatt sokan a nagyobb célok elérésére törtek, azonban Deák kitartott az eredeti célkitűzések mellett. Személyesen ment el Bécsbe tárgyalni és megindokolta a magyar minisztérium létrehozásának fontosságát. Az újonnan alakuló kormányban ő maga nem kívánt szerepet vállalni és élére, miniszterelnöki pozícióba a már említett Andrássy Gyulát javasolta.
Itt olvashatsz Gróf Andrássy Gyuláról is.
Az uralkodó végül 1867. február 17-én kinevezte a felelős magyar kormányt. A dualizmus idején is megmaradt politikai nagysága és tekintélye. Bár a kormányokban nem vett részt, a kormánypárt vezéreként továbbra is gyakorolta hatalmát. Elégedetlenség is felütötte fejét, mely a kiegyezést a nemzet jogainak feladásaként ítélte meg s ő magát jogfeladással vádolta.
Betegsége erőt vett rajta, ennek ellenére nem adta fel fiatalkori ideálját és a haladás szolgálatában folytatta tevékenységét. Deák Ferenc azon ritka politikusok egyike, kik idősebb korukban is ugyanazt képviselhették hasonló tűzzel és elszántsággal. A nemzet egyesítéséről olyan vággyal szólt, mint annak idején a pozsonyi diétán. Politikai végrendeletét megfogalmazta 1873-ban, beszédében.
Idősebb korában szívbetegsége miatt állapota egyre jobban megromlott. Egész évben Pesten tartózkodott, nem járt haza vidékre a családhoz sem. Életművét, a dualista rendszert még látta kiépülni. Megtörtént a kiegyezés, 1868-tól az Osztrák-Magyar Monarchia működött. Hosszú betegséges időszak után végül 1876. január 28. éjszakáján elhunyt és február 3-án egy egész nemzet temette a “haza bölcsét”.
Deák Ferenc családja
A Deák család nemesi származású volt, I. Lipót király 1665-ben adományozott nemesi rangot a dunántúli Deák-testvéreknek. Ettől kezdve a leszármazottak tehetős földbirtokosok voltak, megyei tisztségviselők, katonák. A XIX. század elején a család központi birtoka Zala megyében, Kehidán és környékén húzódott. Deák Ferenc családja Zsitkócról származott, mely ma Szlovénia részét képezi.
Egyik tekintélyes birtokuknak központja Söjtör községben volt, a Válicka-patak mentén, ahol a kis Ferenc is született hetedik gyerekként. Szülei 1788-ban házasodtak. Zala vármegye táblabírája, a tekintetes Deák Ferenc úr és Sibrik Erzsébet asszony Söjtörön telepedtek le. A másik Deák-birtok, a tárnoki, idősebb Deák Ferenc testvéréhez került az elosztásban.
Politikusunk születése napja sajnos a családban tragikussá változott. 1803. október 17-én megszületett Ferenc Antal, mely egyben édesanyjának, Sibrik Erzsébetnek halálát is jelentette. Ezen a napon édesapja végleg elhagyta a söjtöri birtokot és oda vissza nem tért többet. A gyásztól elvakult édesapa sose bocsátott meg fiának, a felesége vétlen gyilkosának tartotta halála napjáig.
A kis Ferkó nevelését a rokonokra hagyta. A gyermek Tárnokra került, József nagybátyja rokonaihoz. Apjuk halála után nővére, az 1791-ben született Klára Emília vette magához és vitte Kehidára. Akkor a még csak öt éves Ferkó nagyon rossz állapotban volt. Sovány, beteges, rühes teste és életének lelki terhei nagyon megviselték. Klára anyja helyett anyjává vált és szerető gondoskodással nevelte felnőtt koráig.
Deák Ferenc sosem alapított családot, nem házasodott meg. Életében fontosabb szerephez jutott nők csupán rokonai voltak. A tizenkét évvel idősebb nővére, Jozefa, Paksra ment férjhez és férjének halála után került igazán közel öccséhez, amikor a már jogász Ferenc segédkezett neki a hagyatékkal. Másik nővérével, a már említett Klárával, egész életükben szeretetteljes kapcsolat kötötte össze.
Továbbá…
Deák Ferenc magánéletéről kevés információ maradt fenn. Valószínűleg a politikus zárkózottságának is köszönhető, hogy esetleges szerelmeiről vagy házasságkötési szándékairól nagyon keveset tud az utókor. Saját leveleit halála előtt ő maga semmisítette meg, így csak a másoknak írt leveleiből szűrhető ki némi következtetés szándékaira.
Inkey Szidóniát tartják fontosnak életében, őhozzá talán komolyabb érzelmek fűzték, azonban a hölgy már fiatal korukban visszautasította Ferencet. Tiszteletteljes kapcsolat kötötte a kor egyik legnagyszerűbb asszonyához, Batthyány Lajosné Zichy Antóniához. Battyhány Lajos halála után a család emigrációba vonult, de ebben az időszakban sem szakadt meg a kapcsolata Deák Ferenccel.
1855-ben, Vörösmarty Mihály halála után a költő leánya, az akkor kilenc éves Vörösmarty Ilona Deák Ferenc gyámsága alá került. A család megsegítésére a politikus sietett és országos gyűjtést szervezett nekik. Az anyagi segítségnyújtás mellett jó gyámszülőnek is bizonyult. Gondoskodott Ilonáról, figyelemmel követte taníttatását is.
1862-ben levélben foglalta össze fogadott lányának az atyai jótanácsokat. Ez a levelet azóta is számon tartja a pedagógiai szakirodalom. A kiegyezés után a politikus egyre rosszabbodó egészségügyi állapota miatt fordult a kocka és akkor már ő szorult a gyámlánya segítségére. Vörösmarty Ilona végül könyvet írt kapcsolatukról, az Emékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből címmel.
Életében fontosak voltak még keresztlánya, Dőry Franciska és további rokonok Zalatárnokról, Söjtörről. Kölcsönös tisztelet kötötte össze Erzsébet királyné szolgálójával, Festetics Máriával. Vele Pusztaszentlászlón ismerkedett meg. Mari grófnő kísérte el az uralkodó feleségét Deák Ferenc ravatalához is. Ismert volt jótékonyságáról és ápolta a Deák-kultuszt, emlékét ma is őrzik Söjtörön.
Miért jelentős Deák Ferenc Magyarország számára?
Deák Ferenc élete nagyon fontos és szerves részét képezi a magyar történelemnek. Jogi tudása, szónoki képességei már korai sikereket szereztek neki. Bár nem kereste a vezető pozíciót, mégis hamar az ellenzék élére került és kivívta nemcsak politikus társai, hanem egy egész nemzet osztatlan megbecsülését. Kossuth Lajos tiszteletét is kivívta, aki a “haza bölcse” titulussal bélyegezte meg Deák Ferencet.
A magyar történelmi és jogtudományi tudása mellett külföldi munkákat is tanulmányozott, európai látókörre tett szert és a jövő nemzedék érdekeit, a hosszútávú nemzeti célokat képviselte. Ezek mentén kifejtett tevékenysége elismeréseként az 1840-es évek végére a “nemzet prókátora” elnevezést is megkapta. Kortársai az ő tudásához és bölcsességéhez igazodtak.
Szerény életet élt, dunántúli birtokán gazdálkodott sokáig, szerény pesti lakása híres politikusok gyülekező helye volt. A passzív ellenzéket képviselte, mert véleménye szerint a nyílt harc hiábavaló áldozatokat és erőveszteséget eredményezett volna. Éppen emiatt a szabadságharc elbukása után bontakozott ki igazán szellemi nagysága.
Kiegyensúlyozott, erkölcsi értékek által meghatározott politikájának sose volt része személyes ambició. Mindig a nemzet érdekeit és jogait védte, kitartott az alkotmányosság mellett. A kiegyezés felé vezető út során teljes mértékben ellenezte Magyarország beolvasztását a birodalomba, kifejtette ennek törvénytelenségét és nem újabb jogokat, hanem a régi alaptörvények betartását kérte.
Ezt követően…
A császári elutasítás után Deák Ferenc jogtudományi tudását felhasználva írta meg 1865-ben az Adalék a magyar közjoghoz című munkáját, melyben a bécsi álláspont elleni érveit dolgozta ki. Ugyanebben az évben jelent meg az általa írt Húsvéti cikk, mely válasz volt a Botschafter című bécsi lap támadó hangnemű írására. Kiemelte, hogy a magyar önállóság nem egyenlő az elszakadással a Habsburg-háztól és Ausztriától.
Válaszul írására, az uralkodó még abban az évben összehívta az országgyűlést. Tárgyalásainak eredményeképp megszületett a dualista rendszer. Bár a hadi és pénzügyi függetlenedés nem történt meg, Magyarország modernizációja és felzárkózása biztosítva volt törvényes keretek között. A kiegyezés után pedig az Andrássy-kormány eredményes működéséhez is hozzájárult a politikus személyes tekintélye.
Számos költő és író tiszteletét kivívta, kik támogatták tevékenységét és az irodalmi Deák-pártot is megalakították. 1837-től az MTA tiszteleti tagjává választották. Életéről és pályafutásáról szakértők írtak kiváló munkákat. Személyének fontosságát tükrözi a közéletben is fennmaradt emléke, számtalan közterület és intézmény viseli nevét. A Kehidai kúriáját múzeummá alakították.
Összefoglaló
Rengeteg olvasnivaló áll rendelkezésedre, ha utána járnál jobban, ki volt Deák Ferenc. A magyar történelem egyik kiemelkedő politikusa, aki hazájáért és nemzetéért kitartóan küzdött. Pályafutása során céljait sosem adta fel, tudása és személyisége példa értékű volt kortársai és az utókor számára is. A “haza bölcse” és a “nemzet prokátora” volt, a legerkölcsösebb magyar politikus, aki főként a a kiegyezés során véghezvitt tetteiért került be a magyar köztudatba. Érdemeit méltán emlegetjük mind a mai napig.
Pin: Deák Ferenc élete
