A nemzeti ünnep fogalma sokkal többet takar, mint egy piros betűs, munkaszüneti nap a naptárból. A magyar nemzeti ünnepek a magyar történelem, kultúra, hagyomány, napjainkra is hatással lévő események fontosságára hívják fel a figyelmet. Magyarországon több jeles ünnep van, melyeket az Országgyűlés törvénybe iktatott. A megemlékezés lehetőséget nyújt a tiszteletadásra. Az országszerte szervezett rendezvények sokasága kicsiknek és nagyoknak egyaránt lehetőséget biztosít az ismeretek gazdagítására vagy adott helyzetben ünneplésre, szórakozásra is. Hagyományaink megőrzése, fenntartása, és őseink tisztelete az ami minket hazánk fiaivá és lányaivá tesz. Lássuk hát, melyek a legjelentősebb ünnepek és emléknapok!
10 Magyar nemzeti ünnep és emléknapok amit mindenkinek ismerni kell
A magyar nemzeti ünnepek minden magyar közösség számára fontosak, országszerte és a határokon túl is, világszerte egyaránt. Identitástudatunk meghatározza életünket. Az alapismereteket már általános iskolában tanítják. Talán mindenki emlékszik, mennyire örült kiskorában a tanítási rend megszakításának a kulturális rendezvények miatt!
Kulturális örökségünk, anyanyelvünk, az ország politikai, gazdasági, vagy éppen tudományos fejlődése, mind a múltunk következményei. A Magyar Kultúra Napja számos témát fog össze, a művelődési területeket népszerűsíti az érdeklődők körében. A Nemzeti Összetartozás Napja és a határon kívül élő magyarok léte emlékeztet rá, hogy egyes történések mennyire alakítják jelenünket és jövőnket.
Január 12 – Don Kanyar
A Don-kanyar nevéhez fűződik a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb veresége, 1943. január 12-én került sor a II. magyar hadsereg szinte teljes megsemmisülésére. Kutatások szerint a magyar katonák a Don-kanyar csata során helytálltak és jól teljesítettek, noha a fegyverzet és felszerelés hiányos és korszerűtlen volt. A tragikus esemény szinte minden magyar családot érintett szeretteik halála vagy hadifogsága által.
A második világháborúban a németek villámháborút hirdettek a Szovjetunió ellen, mely kudarcba fulladt. Magyarország – a németek szövetségese lévén – csapatokat kellett küldjön a keleti frontra az 1942-ben induló hadjárathoz. A frontra kivonuló mintegy 207 ezer fős II. magyar hadsereg július elején érte el a Dont, a Voronyezs és Pavlovszk közötti szakaszon álltak fel és igyekeztek felszámolni a szovjet hídfőket.
A vezetés korán felismerte, hogy ilyen hosszú frontszakaszt képtelenek védeni a katonák. A szovjet 40. hadsereg 1943. január 12-én támadásba lendült a mínusz 30-35 fokos hidegben és beékelődve a védelembe pár nap alatt három részre szakította a magyar hadtestet. Pontos adataink nincsenek az elesettek és a fogságba esők számáról, a történetírás 93.500, 120 illetve 148 ezer áldozatot is emleget.
Az Oroszországban harcoló és elesett magyar honvédek tiszteletére a rendszerváltás óta országszerte rendezvényeket szerveznek, emlékhelyeket is állítottak fel tiszteletükre. 1993-ban elkészült a pákozd-mészeghegyi Doni Emlékkápolna is. Az évforduló napján megemlékezéseket tartanak második világháborús emlékműveknél és néhol engesztelő szentmisét is mutatnak be.
Január 22 – A Magyar Kultúra Napja
A magyar nemzeti ünnepek egyik kiemelkedő pontja a Magyar Kultúra Napja. Az 1989 óta tartott rendezvények ötlete Fasang Árpád zongoraművésztől ered, aki szerint fontos emlékeznünk ezeréves örökségünkre és mindarra, amit a magyar nemzet a világ kultúrájához hozzátett.
Kézirata szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be Csekén a Hymnust “a magyar nép zivataros századaiból” alcímmel. Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg először 1829-ben, alcíme nélkül. 1832-ben az eredeti változatát adták ki Kölcsey munkásságának első kötetében. A kézirat eltűnt Kölcsey halála után és csak 1946-ban került elő, ekkor az Országos Széchényi Könyvtár megvásárolta.
1844-ben kiírtak egy pályázatot a költemény megzenésítésére. Nyertese Erkel Ferenc lett, a pesti Nemzeti Színház karmestere. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Első alkalommal állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel. A Himnusznak már két éve weboldala is van, melyen regényes történetét is elolvashatjuk. (https://www.magyarhimnusz.hu/)
A Magyar Kultúra Napján világszerte programokat szerveznek a magyar közösségek. Kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, irodalmi estek, színházi előadások és számtalan esemény, melyen a kulturális örökségre fektetik a hangsúlyt. Létezik az Együtt szaval a nemzet című program, a Magyar Drámaíró Verseny döntője is e napra kerül, továbbá e nemzeti ünnep alkalmával tüntették ki a pedagógusokat is 1993 után.
Március 15 – Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharcra Emlékezünk
Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából minden évben állami rendezvényeket szerveznek. Március 15. nemzeti ünnep országszerte és határokon túl is a magyar közösségekben. Például Erdélyben is több településen a magyarok felvonulásokat szerveznek népviseletbe öltözve e napon, hogy a magyar szabadság eszményét tovább hirdessék. Leghíresebb ezek közül a kézdivásárhelyi ünnepség.
Az 1848-as forradalom kezdetét jelentő nap volt március 15. Ekkor gyűltek össze a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban, Budapesten. Felolvasták a Tizenkét pontot, majd Petőfi Sándor elszavalta az általa két nappal azelőtt megírt Nemzeti dalt. Az aznap kinyomtatott Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt tekintik a magyar sajtó első szabad termékeinek, 1990 óta ezért a magyar sajtó napjaként is ünneplik.
Az államhatalom véleményétől függetlenül 1860 óta nemzeti ünnepnek tartja a lakosság. Érzékeny téma volt 1867 után, hosszú ideig csak megtűrt, csendes megemlékezések voltak. 1898-ban törvénybe foglalták a szabadságharc ünnepét, ám ekkor az április 11-i törvények elfogadására fektették a hangúlyt. Csak 1927-ben döntöttek úgy, hogy a március 15-i események adták meg az ünnep lényegét.
A kommunizmus idején is megtűrt vagy éppen tiltott ünnep volt, végül 1989-ben vált munkaszüneti nappá és 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében ez a nap a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki minden évben a Kossuth– és Széchenyi-díjakat is.
Június 4 – Nemzeti Összetartozás Napja
Az első világháború végén Magyarország 1918. november 3-án Padovában, majd 13-án Belgrádban is fegyverszünetet kért. Az ország területén nemzetiségi tanácsok alakultak ki, programjaikban az igényeiket és az antanti ígéreteket is megfogalmazták, a Monarchia és Magyarország felosztásának terveit készítették elő. 1920 elején Magyarország küldöttsége Párizsba ment, hogy a magyar érdekeket érvényesítse.
A küldöttség kísérletei eredménytelenek bizonyultak. Végül Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd politikusok 1920. június 4-én aláírták az iratot a Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon kastélyban. Az Osztrák–Magyar Monarchia eltűnt a térképről és Magyarország súlyos veszteségeket szenvedett. Az ország területének és lakosságának mintegy kétharmadát elveszítette, gazdasági és egyéb szankciókat is kimértek.
Az aláírás vélelmezett időpontjában a magyar területeken megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. Irodalmi művek hosszú sora íródott e témában, számtalan emlékmű és emlékhely biztosítja, hogy e dátum nem merüljön feledésbe.
A veszprém megyei Várpalota középpontjában lévő Zichy-kastély falai között jött létre 2001-ben a Trianon Múzeum Alapítvány, majd 2004-ben megnyílt a kastélyban a Trianon Múzeum is. 2010. május 31-én az Országgyűlés megszavazta a törvényt, mely szerint június 4. lett a nemzeti összetartozás napja. Trianon emléknapján rendezvényeket szerveznek világszerte a magyar közösségek.
Június 19 – A Független Magyarország Ünnepe
A XX. század második felében Közép-Kelet-Európában a szovjet rendszer uralkodott. A Vörös Hadsereg 1944-45-ben foglalta el Magyarországot. Az 1956-os magyar forradalom után kötött magyar-szovjet egyezmény szerint az időközben Szovjet Hadsereggé átnevezett haderő több mint négy évtizedik maradt az országban. A nagyhatalmak tárgyalásai következtében 1989-ben kezdték el kivonni a csapataikat.
Az 1956-os forradalom megtorlásaként 1958. június 16-án került sor a vértanúk kivégzésére. 33 évvel később, 1989. június 16-án, negyedmillió ember részvételével temették újra Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és a forradalom ismeretlen szabadságharcosát. Az újratemetés a rendszerváltás jelképes eseményévé vált.
1990. március 10-én megállapodást kötöttek, mely 1991. június 30-ra rögzítette a teljes kivonulás befejezését. Ennek következtében mintegy 100.000 szovjet állampolgár hagyta el Magyarországot, több ezer járművet és lőszert, illetve üzemanyagot szállítottak el másfél ezer vasúti szerelvényen. Az utolsó szovjet katonavonat 1991. június 16-án hagyta el a magyar területet.
Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadsereg parancsnoka június 19-én távozott az országból diplomata útlevéllel. A magyar Országgyűlés 2001-ben törvényben elfogadta és nemzeti emléknappá tűzte ki június 19-ét, az ország szuverenitása visszaszerzésének emlékére. Ugyanekkor június utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává nyílvánították.
Július 22 – A Nándorfehérvári Diadal Emléknapja
Az Oszmán Birodalom területhódításai számos alkalommal veszélyeztették Magyarország integritását a XIV. század végétől. Bizánc eleste után a keresztény Európa megérezte a nyomást, hiszen teljes haderejükkel Európa irányába tudtak koncentrálni. A harcok legnagyobb alakja ekkor Hunyadi János volt, a törökverő vezér, Magyarország leghatalmasabb főura, illetve Nándorfehérvár ura is.
A keresztény Európa felé vezető út az oszmán hadseregnek Nándorfehérváron keresztül vezetett. Már a csata előtt III. Calixtus pápa elrendelte, hogy délben is konduljanak meg a harangok, imára szólítva a híveket a győzelemért. Innen ered a déli harangszó története. 1456. július 4-én II. Mehmed szultán ostrom alá vette Nándorfehérvárt. A Száva és a Duna találkozásánál fekvő város segítségére sietett Hunyadi harcosaival.
Sikerült áttörniük a dunai hajózárat, így szabaddá tettlk a vízi utat és ellátmányt szállítottak a várvédőknek. Hunyadi János, Szilágyi Mihály és Kapisztrán János seregének kitartása eredményezte a diadalt az oszmán hadtest felett. A fanatikus várvédők és keresztény harcosok ellenálltak, kitörtek a várból, elfoglalták az ágyúállásokat és megfutamították a szultán seregét.
A nándorfehérvári diadal egyik legendája Dugovics Titusz hőstettéhez köthető, mely szerint az idős katona magával rántotta ellenfelét a mélybe, amikor az ki akarta tűzni a lófarkas zászlót a várfalra. 1456. július 22-re virradóra Hunyadi és katonái teljesen felszabadították a várat. A török terjeszkedés Európa felé a következő közel hét évtizedre megtorpant.
Augusztus 20 – Az Államalapítás Ünnepe
Magyarország jeles napjai közül talán a legismertebb az augusztus 20-i nemzeti ünnep, az államalapítás ünnepe. Géza fejedelem fia, István az első ezredfordulón legyőzte a hatalomra törő Koppányt és jogos utódként hatalomra került. II. Szilveszter pápa koronát ajándékozott az új uralkodónak, aki elkezdte a keresztény Magyarország kiépítését. Ismerős az István, a király rockopera?
István király szentté avatására VII. Gergely pápa adott felhatalmazást, I. (Szent) László király és az akkori magyar püspöki kar kezdeményezésére. A szentté avatási folyamat részét képezte István király sírjának a megnyitása is. Erre 1083. augusztus 20-án került sor, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon. Ekkor iktatta be a magyar egyház a naptárba István névünnepét.
1949-ben ezen a napon lépett hatályba a népköztársaság alkotmánya, így a kommunizmus idején az államalapítás és Szent István királyunk emléke elhalványult, helyette az Alkotmányt ünnepelték. A nemzeti ünnep a rendszerváltás után nyerte vissza eredeti tartalmát. 1991-ben törvénybe foglalták, hogy augusztus 20án van a magyar állam fő ünnepe, ezt erősítették meg a 2011-ben életbe lépett Alaptörvényben is.
Az ünnepnaphoz hozzátartozik a Szent István-rend átadása is, melyet még Mária Terézia alapított. Az új Alaptörvény ismét lehetővé tette a rend átadását, melyre 2013 óta minden évben sor kerül. Országszerte szerveznek rendezvényeket: koncertek, kulturális programok, tűzijátékok, vásárok várják a látogatókat. A központi, budapesti rendezvénysorozat és tűzijáték többszáz embert vonz a fővárosba.
Október 6 – Az Aradi Vértanúk Emléknapja
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódik március 15. mellett október 6. is, az eseményeket lezáró megtorlás kiemelkedő napja. 1849-ben a cári csapatok sorra nyerték a csatákat, augusztus 13-án Görgei Artúr tábornok letette a fegyvert Világosnál. Parancsára példáját követte minden magyar csapat, utolsóként Klapka György adta fel Komáromnál október 2-án.
Az első kivégzések már a kapituláció előtt megtörténtek, Haynau fővezéri kinevezésével pedig ezek számát megsokszorozták. A gyászos események csúcspontja október 6. volt. Pesten ezen a napon végezték ki Battyhány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét. A börtöncellájában tett öngyilkossági kísérlete miatt a kötél általi ítéletet golyó általira változtatták.
Az aradi ítélőszék szeptember 26-án ítélt halálra egy ezredest és 12 tábornokot. Október 6. hajnalán az aradi vár sáncában agyonlőtték Lázár Vilmos ezredest, Schweidel Józsefet, Dessewffy Arisztidet és Kiss Ernőt. Délelőtt felakasztották Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly tábornokokat.
A szabadságharc leverése utáni kegyetlen megtorlások 1850-ig folytatódtak, az utolsó elítéltek 1859-ben szabadultak. Emléküket hűen őrizte a magyar lakosság és az aradi vár falai. 2001-ben a kormány rendelettel nemzeti gyásznappá nyilvánította Batthyány miniszterelnök és a tizenhárom aradi vértanú kivégzésének napját.
Október 23 – Az 1956-os Forradalom Emléknapja
Október 23 nemzeti ünnep? A kommunizmus okozta elnyomás és nehézségek felgyülemlettek a magyar társadalomban, az 1955-re pedig beköszöntött a gazdasági válság is. Az emberek egyre jobban kimutatták elégedetlenségüket, az értelmiségiek fórumává vált a Petőfi Kör és 1956 tavaszán az egyetemisták sorra fogalmazták meg követeléseiket a hatalommal szemben.
Kiemelkedő szerepük volt a fővárosi Műszaki Egyetem hallgatóinak, akik október 22. éjjelén pontokba szedték a követeléseiket. Követelték a szovjet csapatok kivonását, kormányváltást, új gazdaságpolitikát, általános, egyenlő és titkos választásokat, valamint március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítását. Október 23-ra békés felvonulást szerveztek, melyet a belügyminisztérium engedélyezett is.
A felvonuló tömeg a Parlament elé érve Nagy Imrét követelte. Beszéde során a politikusban csalódniuk kellett, hiszen ő is a kommunista párton belül képzelte el a változtatásokat. Ezután a Magyar Rádió elé vonult a tömeg, hogy beolvastassák követeléseiket. A helyzet fokozódott és fegyveres harc tört ki az ÁVH tagjaival. A Rádió ostroma után a 10 méter magas Sztálin szobor ledöntése következett.
A kommunizmus elleni fegyveres harcok kiterjedtek az egész ország területére. A hatalom megdöntésének kísérlete azonban elbukott és nagymértékű megtorlást eredményezett. Halálos ítéletek, bebörtönzések és súlyos elnyomás jellemezte a következő időszakot. Rengetegen emigráltak rövid időn belül. A forradalomra emlékezvén 1989-ben ezen a napon kiáltották ki a Magyarországon a köztársaságot.
November 13 – A Magyar Nyelv Napja
A Magyar Nyelv Napja 2009 óta nemzeti ünnep Magyarországon. Az Anyanyelvápolók Szövetségének kezdeményezésére indult meg az eljárás, hogy a magyar nyelvnek napja legyen. Az ajánlott dátum április 23-ra esett, mivel 2008-ban azon a napon nyitotta meg kapuit a Magyar Nyelv Múzeuma a nagyközönség előtt Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykor gyümölcsöskertjének a helyén.
Az Európában egyedülálló intézmény létrehozása Dr. Pásztor Emil nevéhez fűződik, az egri tanárképző főiskola tanárához, aki a Kazinczy Ferenc Társaságnak is tagja volt. A modern, impozáns épületben kiállítóterek, könyvesház, szemináriumi tér és előadóterem is helyet kapott. A Magyar Nyelv Múzeumáért Alapítványon keresztül számos civil szervezet és magánember támogatja az intézményt.
A Parlamentben a magyar nyelv napjával kapcsolatos törvény beiktatása során más dátum került előtérbe. November 13.-ra került a választás, hiszen 1844-ben ezen a napon tette az Országgyűlés államnyelvvé a magyar nyelvet. 1836 óta már hivatalos nyelvként tartották számon Magyarországon, de csak 1844-től zajlott magyar nyelven az országgyűlés, az oktatás és a hivatali ügyintézés.
A kulturális rendezvények mellett különféle irodalmi és nyelvi pályázatokat, versenyeket hirdetnek meg fiataloknak, anyanyelvi tudásuk bővítésének érdekében. Különböző programokat, akár egy hétig tartó rendezvénysorozatot is találni több településen. A magyar anyanyelv napjára határokon túl is, világszerte készülnek a magyar közösségek.
Összefoglaló: 10 nemzeti ünnep – magyar nemzeti ünnepek
nemzeti ünnep – a nemzeti összetartozás napja
Magyarországon nemzeti ünnep alkalmával számtalan programot találunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Különböző rendezvények, kulturális események, ingyenes múzeumlátogatások, kiállítások, koncertek, tűzijáték és sorolhatnám. Művelődés vagy szórakozás, vagy éppen gyászos emlékezés is megtalálja helyét. Emlékezhetünk őseinkre és a pillanatokra, melyek a mai napig meghatározzák életünket, mint a nemzeti összetartozás napja. A szürke hétköznapokból való kiszakadást is elősegítik, visszatekinthetünk múltunkra, évezredes kulturális örökségünkre. Ezeket az ünnepeket és emléknapokat mindenkinek ismernie kell!