Budapest története több ezer éves, mégis Európa egyik legfiatalabb fővárosa. Hogy lehet ez? Az egykor különálló városok egyesítésére csak 1873. november 17-én került sor, területén azonban már jóval régebben is éltek. Már az ősemberek felfedezték a budai mészkőbarlangokat és több nép is letelepedett itt a történelem folyamán. Buda és Pest már szabad királyi városok voltak, amikor Óbudával összevonva létrehozták Budapestet. A főváros története rengeteg pozitív és negatív történést tartalmaz, ezekből válogattuk ki a fontosabbakat és igyekeztünk ma is megtalálható helyekhez kötni. Tartsatok velünk egy kis múltidézésre!
Budapest Története
Fővárosunk 1873. november 17-én született meg Óbuda, Buda és Pest egyesülésével, Budapest történelme azonban sokkal régebben kezdődött. Rengeteg esemény köthető e gyönyörű településhez, dícső és szomorú múltbéli fejezetek egyaránt. Ezekből emelünk ki fontosabbakat, hogy Budapest története röviden áttekinthető legyen a legrégebbi koroktól egészen napjainkig.
Már az őskor idejében is volt élet ezen a vidéken, a budai mészkőbarlangokat az ősemberek szálláshelyükként használták. Európa legrégebbi kovakőbányája 40.000 éves és Farkasréten, a Denevér völgyben található, a mai XI. kerületben. A régészek találtak kő és csonteszköz maradványokat Csillaghegyen is, a Hegyalja utcában és a mai I. kerületi Corvin téren is.
Kr.e. 1000 körül jöttek be a szkíták a vidékre, a XX. kerületi Soroksári és Haraszti úton találtak erre utaló leleteket, illetve egy urnasírt a XV. kerületi Mogyoród útja 42. szám alatt. A korai bronzkorban, Kr.e. a XIX. században már lakott település volt. A kelta-illír lakosság nyomát a Gellért-hegyen, illetve a Tabánban végzett ásatások során tárták fel.
Budapest Története – A Római kórban
A Kárpát-medence központi elhelyezkedése és természeti adottságai miatt is számos hódító próbálta elfoglalni e területet, kisebb-nagyobb sikerekkel. A történelem különböző eseményei nagyban befolyásolták hazánk és vele együtt Budapest alakulását. A főváros története a városrészek alapjainak megvetésével kezdődött. Ezen a helyen már az ókorban is település létezett.
Az I. században a Római Birodalom részét képezte az úgynevezett Pannónia provincia. Ebben az időszakban evariszkuszok éltek a Gellért-hegy és a Várhegy lábánál, ahonnan később a mai Óbuda és Alberfalva területére költöztek át. Óbudán 89-ben építették fel az Aquincum katonai tábort, mely 106-ban Alsó-Pannónia központja lett és melynek romjai napjainkban is megtekinthetőek.
Kr.e a II. századtól jelentek meg a térségben a római hódítók. A birodalom védelmének érdekében hoztak létre katonai táborokat, melyek mellett idővel polgárvárosok is kialakultak. A Hajógyári sziget területén épült fel Hadrianus császár palotája. A pesti oldalon a Transaquincum a XIII. kerületi Dagály fürdő helyén, a Contra Aquincum erőd pedig a jelenlegi V. kerületi Március 15. tér területén állt egykor.
Ásatások során katonai erődítményekre utaló leleteket találtak a XXII. kerületi Nagytétény területén is, mely Campona néven ismert. A IV. századtól keleti népcsoportok betörései gyengítették a Római Birodalmat, a hunok teljes Pannóniát elfoglaták. Attila király székhelye valószinűleg az Aquincum mellett helyezkedett el. A hun birodalom szétesése után az avarok főként Óbudán és a Csepel-szigeten települtek le.
Az államalapítás és a korai középkor
Történelmi források szerint az első magyar harcos csapatok a 880-as években jelentek meg e vidéken. A Kárpát-medencét 895-ben foglalták el. Budapest története fontos szerepről mesél ebben az időszakban is, hiszen a honfoglalás után Árpád-fejedelem a mai Óbuda területére, Aquincumba települt le, mely a terület természetes földrajzi központja volt. Egyes források szerint 907-ben a város környékén temették el.
A 900-as évek végén uralkodó Géza fejedelem idején lépett a magyar nép a kereszténység útjára. Fiát, I. Szent Istvánt 1000-ben koronázta II. Szilveszter pápa királlyá, ekkor alakult meg a feudális királyság, melynek központját Székesfehérvárra helyezte. Az államalapítás után az Árpád-házi királyok közkedvelt helyévé vált Buda, Pest pedig egy gazdag kereskedővárossá fejlődött és fallal vették körül.
Bizonyos írások szerint Buda nevét Attila király fivére (Bleda) után kapta, viszont több történész úgy vallja, hogy az elnevézés a szláv voda szó magyarosítása, mely vizet jelent. Pest nevének eredete szintén bizonytalan erre utaló források hiánya miatt. Eredetét a szláv-bolgár X. századi lakosokhoz kötik, mely szerint a településnév jelentése kemence.
1046-ban Pesten Imre herceg nevelője, Gellért püspök a lázadások áldozata lett. Pogányok áldozatául esett, kik a Kelenföldi hegyről (mai Gellérthegyről) taszították a mélybe. Maradványait a pesti plébániatemplomban, majd innen átszállították. Vértanúsága emlékéül Kelen-hegy a XV. században a Gellért-hegy nevet kapta.
Középkori magyar királyok idején
Budapest története röviden kiemeli a fontosabb eseményeket. Ilyen a tatárjárás is, mely rengeteg kárt okozott az országnak. A fellendülést IV. Béla hozta el, aki megújíttatta Pest kiváltságait. A budai Várhegyre költöztette királyi székhelyét, melynek 1256-ban a Nova Buda – Újbuda – nevet adta és ahova kőből várat építtetett. A régi budai település Vetus Buda – Óbuda elnevezést viselte.
A Nyulak-szigetét az egyháznak adományozta. Lánya, Margit, kinek napjainkban is nevét viseli e sziget, itt élt apácaként. IV. Béla után a város központi szerepe megmaradt, az országgyűléseket Rákos mezején tartották. Nagy Lajos már állandó székhelyévé emelte a települést. Édesanyja Óbudát kedvelte meg, mely a török terjeszkedésig a magyar királynék városa maradt.
Zsigmond király idejében hozták létre a város német nyelvű jogkönyvét, melynek része volt az akkori legmagasabb kiváltság, a “budai jog”. A fejlődő budai városrészekben kialakultak a mesterségekről elnevezett utcák és 1395-ben Óbudán egyetemet is alapítottak. Pest szabad választási jogot nyert vissza a bíró és a tanács tekintetében.
Pest és Buda fénykorát élte Mátyás király idejében. Az Európa-szerte híres reneszánsz budai udvar és a királyi palota értelmiségiek sorát vonzotta ide. Létrehozták az első magyarországi nyomdát és egyetemi jelleget kapott a budai domonkos rend főiskolája is. Mátyás király budai könyvtára világhírűvé vált, mivel csak a pápának volt akkoriban annál nagyobb gyűjteménye.
A török hódoltság
1526. augusztus 29-én magyar vereséggel ért véget a mohácsi csata. A főváros története ezt követően nem sok jót tartogatott a lakosság számára és a települések fejlődését is megtörte. Nagy mértékű károkat okozva 1541-ben Szulejmán elfoglalta Buda várát, mely ezt követően az Oszmán Birodalomban fontos szerepet töltött be.
A főváros történelme ekkor nagy változáson ment keresztül, hiszen a szultán Budát a tartomány, vagyis a vilájet székhelyévé tette, figyelmét főleg erre a városra szentelte. Pesten a kereskedelmi központ teljesen megszűnt, ez a város sokat veszített szerepéből. A török uralom alatt több fürdőt és mecsetet létesítettek a fővárosban, melyeknek emléke napjainkig fennmaradt.
Sikertelen próbálkozások után 1686-ban sikerült Buda várából kiűzni a törököket, ekkor kezdődött a Habsburg fennhatóság időszaka. A váltás súlyos veszteségekkel járt, a vár és a város nagyrészt megsemmisült, sok lakos elmenekült. A lassú újjáépítés közben a város elnéptelenedése miatt Buda és Óbuda területére a német fejedelemségekből telepítettek át családokat.
A török fennhatóság idején a fővárosi lakosság teljesen más életet élt, bizonyos tekintetben ennek is megvolt a maga szépsége. Ennek a kornak állít hű emléket a Történelmi Animációs Egyesület egy animációs ismeretterjesztő filmmel. A 2024 szeptemberében megjelenő alkotás a hódoltság kori Budát mutatja be az érdeklődők számára.
Habsburg birodalom
II. Lipót 1703-ban Budát fővárossá, majd 1711-ben szabad királyi várossá nyilvánította, ahogyan Pestet is. Buda első polgármesterét Prenner Farkas Andrásnak hívták, míg Pestét Mosel Józsefnek. A XVIII. század folyamán Budán barokk stílusú, míg Pesten klasszicista épületeket hoztak létre. Budára költöztették a nagyszombati egyetemet, illetve a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát is.
Budapest története újabb városrészek megjelenését írja le: Budán a Tabán, Víziváros, Krisztinaváros, Országút és Újlak, Pesten Terézváros, Józsefváros, Ferencváros és Lipótváros. A reformkor fejlődések időszakát jelentette, gróf Széchenyi István tartotta elsőként fontosnak Budapest egyesülését. Az ő nevéhez köthető a folyamszabályozás és gőzhajózás, a Lánchíd, illetve a Magyar Tudományos Akadémia is.
Az akkoriban Pest-Budának nevezett település az 1848-49-es forradalom és szabadágharc központja lett. A Honvédelmi Bizottmány születésének helye és Kossuth Lajos honvédsereg-toborzásának helyszíne volt. A forradalom leverése után Haynau erődítményt akart létrehozni a város ellenőrzésére, ekkor épült meg a Citadella és a Budai várat is megerősítették.
A Habsburg család tagjaira számos budapesti közterület neve emlékeztet. II. Lipót nevét őrzi az V. kerületi Lipótváros s a XIII. kerületi Újlipótváros is. Terézváros és a Teréz körút a belvárosban Mária Teréziát juttatják eszünkbe, míg Erzsébetváros Sissi királynét. Ferencváros I. Ferenc József trónra lépésekor kapta meg elnevezését. A budai Krisztinaváros napjainkban is Mária Krisztina főhercegnő nevét viseli.
1850 után – Osztrák-Magyar Monarchia
1867-ben került sor a kiegyezésre és létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. A bécsi udvar igyekezett csökkenteni Pest befolyását, azonban tartós sikert nem értek el. Ferenc József uralkodásának idején megindultak az urbanizációs folyamatok Pesten. A Duna szabályozása, a rakpartok, hidak, pályaudvarok kiépítése, a tömegközlekedés fejlesztése, mind a Monarchia létrejötte után valósultak meg.
A Monarchia megalakulása után fontos fejlődési folyamatok indultak be, melyek nemcsak az építészetet, hanem a társadalmat is befolyásolták. Bécs nagy hatással volt a budapesti lakosságra. A modernizáció magával hozta a távirat és a telefonhálózat elterjedését. Kávéházak és mulatók nyíltak meg, a polgári élet pezsgő-nyüzsgő jegyei úrrá lettek a városon.
Budapest története röviden is elmesélhető, viszont egy nagyobb fővárosi sétával meg is tekinthető. A Monarchia idején megépült gyönyörű középületek napjainkban is fellelhetőek, bár a XX. század eseményei több épületben is nagyobb károkat okoztak. 1884-ben épült fel az Operaház, melyet Ybl Miklós tervezett. A fővárosi pezsgő élet főbb középületei 1894-ben nyíltak meg a nagyközönség előtt.
A Nagykörúton, a New York Palota földszintjén a kávéház, a XX. század második felében Hungária Kávéház néven működött. A Japán kávéház az Andrássy út 45 szám alatt fogadta vendégeit. A Monarchia híres színháztervezője, Somossy Károly mondogatta: “Megtanítom Budapestet mulatni!” Álmait megvalósítva jött létre az Orfeum is, mely ugyancsak 1894-ben nyílt meg vendégei számára.
Buda és Pest egyesítése
A főváros történelme szempontjából az egyik legfontosabb mérföldkő, hogy 1872. december 22-én az országgyűlés elfogadta azt a törvényt, mellyel egyesítették Buda, Óbuda és Pest városrészeit. Gyakorlati megvalósulására csak következő évben került sor, 1873. november 17-én alakult meg Budapest Városi Tanácsa, Ráth Károly főpolgármester vezetésével ünnepi közgyűlésen vették át a város vezetését.
A történelem fontos modernizációs időszaka következett. 1870-től a Siklóval lehetett felmenni a Várhegyre. Megépült 1874-ben a fogaskerekű, 1877-ben a Nyugati pályaudvar és 1884-ben a Keleti pályaudvar, 1887-től az első villamos a Nyugati pályaudvar és a Király utca között, később Cinkota és Soroksár között a HÉV vonala is. A nagy milleniumi ünnepségek keretei között átadták a kontinens első földalatti vasútját.
Ebben az időszakban épült fel a Ferenc József híd, mely mai nevén Szabadság-híd. A Sugárút, mely híres napjainkban is a turisták körében, csak Andrássy út néven találja meg az arra látogató. Elkészült a Műcsarnok és később a Halászbástya is, illetve 1865 és 1904 között bécsi neogótikus stílusban a monumentális Parlament.
Kiemelkedő év volt 1896, a millenium éve. A milleniumi ünnepségek keretein belül tartották meg a Parlament kupolacsarnokában az Országgyűlés ünnepi ülését, bár az építkezési munkálatok akkor még nem értek véget. Felavatására csak 1902-ben került sor. Európa első földalatti vasútja, a Kisföldalatti első járatai a milleniumi alkalommal indultak el. Felépült a Vígszínház és az Iparművészeti múzeum is.
20. század első fele I. Világháború, Kommunizmus
A XX. században az ország és egyúttal Budapest története is jelentős események helyszíne volt. A háborúk borzalmai sorra megtörték a főváros fejlődését. A század elején Bárczy István polgármester irányította a települést, aki fontos szerepet szánt a városi polgárság alakulásának. A várospolitikát képviselte főként, bár ekkora a főváros már az ország gazdasági, szellemi és politikai életének központja volt.
Az I. világháború borzalmai után a lakosság 1918-ban Budapestről indította el az őszirózsás forradalmat. A polgári demokratikus forradalmat a megviselt katonák és civilek szervezték meg. Október 30 és 31-én tüntetéseket, felvonulásokat és sztrájkokat tartottak. Kezdetben csak a fővárosban, majd az ország nagyvárosaira is kiterjedt a kezdeményezés.
Az I. világháborút követő országterületi veszteségek után rengeteg határon túlra került magyar menekült a fővárosba, melynek következtében az 1930-as évekre Budapest lakossága túllépte az 1 millió főt. A település körül ebben az időszakban alakult ki az agglomerációs gyűrű a környező falvakkal és községekkel. Ekkor még Nagy-Budapest megvalósítására viszont a városvezetés nem vállalkozott.
A Trianoni béke aláírása után a magyar lakosság Budapestet “bűnös városnak” bélyegezte, mely nagy hatással volt további éveire. Csökkentették befolyását, törvénnyel korlátozták belső önkormányzatát, bár saját vagyona fölött rendelkezhetett és önálló gazdálkodását folytathatta. Ezen döntések hozzájárultak, hogy a II. világháborút megelőző évek borzalmaiban cselekvőképtelennek bizonyult a város.
II. Világháború
A második világégés ismételten súlyos károkat okozott fővárosunknak. Budapest az európai térség egyik legtöbbet szenvedett áldozata lett és a legnagyobb pusztítások helyszíne. A Vár, a hidak és számos épület megsemmisült a harcok és bombázások során. A felújítások az 1960-as évekig elhúzódtak, a lakosság talpraállása talán még tovább is.
A háború végeztével a főváros ismételten központi szerepet kapott, a politikai élet legfontosabb színtere lett. Az újjáépítésre fektette mindenki a hangsúlyt, a megalakult Budapesti Nemzeti Bizottság vezetésével próbálták újraindítani az életet. Az 1950-ben bevezett szovjet típusú tanácsrendszer azonban a demokratikus fejlődésnek teljes mértékben útját állta.
Budapest története röviden írja le ezt az időszakot, hiszen a főváros szerepe csökkent. A centralizált politika az országos képet nézte, helyi érdekek nem érvényesülhettek. Annak ellenére, hogy a lakosság egyötöde fővárosi volt, az ipari termelés 60%-ban itt folyt, a tudományok képviselői szinte kivétel nélkül itt tartózkodtak, mégis a fővárost csak az ország huszadik megyéjének tekintették a többi 19 mellett.
Budapest törvényes létrehozásakor a település 10 kerületből állt. A két világháború között ez kibővült 14-re. 1950-re kialakult Nagy-Budapest, a peremvárosok és a környező községek beépülésével a kerületek száma 22-re nőtt. Az agglomerációs gondok viszont költségvetési terhet is jelentettek. A Fővárosi Tanács, élén a Végrehajtó Bizottsággal fokozatosan eltörölte a főváros gazdasági önállóságát.
1956 és a Szocializmus ideje
Budapest az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel a magyar történelem fontos mozzanatainak helyszínéül szolgált. Kulcsfontosságú, központi szerepet kapott a főváros. Az október 23-i tömegtüntetések és a következő napi utcai harcok emlékét számos épület és közterület őrzi napjainkban is, ahogy a megtorlás borzalmait is. A Terror Háza Múzeum ezt az időszakot tárja elénk.
A diákok tüntetést szerveztek a politikai elnyomás és az idegen megszállás ellen. Néhányan a Rádió épületéhez vonultak, ahol még aznap éjjel eldördültek az első lövések, megindult a fegyveres harc. Az események során szerepet kapott a Műszaki egyetem, Bem-szobor, Kossuth tér, Magyar Rádió, Corvin-köz, Köztársaság tér, Széna tér, a Pétery Sándor utcai kórház, város számos fontosabb pontja.
Fiatalok és idősek vállvetve harcoltak nemcsak a fővárosért, hanem az egész magyar hazáért. November 11-én a szovjetek elfoglalták Csepelt is, ekkor értek véget a harcok. Kádár János lett az ország vezetője, aki a megtorlások mellett a feszültség csökkentése érdekében az életszínvonal növelésére helyezte a hangsúlyt lakótelep-építési programok és közlekedésfejlesztés segítségével.
Budapest történelme ismételten újjáépítés időszakával folytatódott a rombolások után. A felújítások és olcsó megoldások érdekében sajnos eredeti emlékek elpusztításától sem riadtak vissza. Sikerült azonban fejlesztéseket is elérni, főleg a tömegközlekedésben. 1972-re elkészült a 2-es metró teljes útvonala, a 3-as metró vonalának egy részén már 1976-ban utazhattak, 1990-re épült ki teljesen.
Budapest Napjainkban
Budapest történelme az 1989-90-es rendszerváltás során ismét Magyarország történetének fontos eseményeivel bővült, a város kulcsfontosságú szerepet töltött be. Nagyméretű demonstrációkat szerveztek közterületeken a változás érdekében. A vidéki városokhoz képest a főváros nagyobb mértékű fejlődésnek indult, a szolgáltatás és a kereskedelem világa jelentős változtatásokat élt meg.
A sokszínű város kulturális örökségében jelentős pusztulást végzett a XX. század második felében a politikai hatalom. A rendszerváltás után ez azonban ismét előtérbe került és számos kincset felfedezhetünk e gyönyörű városban. Több ízben autentikus felújítások, restaurálások kezdődtek és napjainkban is folytatódnak.
Európában addig egyedülálló ötletet valósított meg fővárosunk. A rombolással szemben az áthelyezést választották. Az 1993-ban megnyitott Memento Park Budapest magába foglalja a Barakk Mozi, a Fotókiállítás, a Sztálin Disztribün és a Raktártárlat részlegeket. Ez a hely lehetőséget nyújt a látogatóknak, hogy a pozitív és negatív eseményekre egyaránt vissza tudjanak emlékezni.
Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a budapesti múzeumokkal, melyek bemutatják Magyarország gazdag történelmi és kulturális örökségeit, sok esetben külön kiemelve Budapestet. A 2000-es években a főváros szerepe jelentősen növekedett, többek között a turizmus jelentős fellendülése miatt pedig számos felújításra és új látványosságok létrehozására került is.
Összefoglaló: Budapest története
A főváros története rengeteg történelmi és kulturális emléket hagyott ránk és az ide látogatóknak. Világhírű épületeink, mint például a Parlament, a Budai Vár, a Széchenyi Fürdő – és sorolhatnám – mind a gazdag történelmi és kulturális hagyományokat tükrözik. Néha az utcákon sétálva megelevenedik a múlt és ezt csak tovább fokozza a mára jelentősen kibővült kulturális és turiszikai intézményrendszer. Budapest az egyik leglátogatottabb város egész Európában! Ha te is körülnéznél nálunk, akkor ajánlom figyelmedbe további cikkeinket budapesti múzeumokról, színházakról, kávézókról. Számíthatsz a segítségünkre szállás és jó éttermek esetében is!